Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52
Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában. Leírta benne, hogy a csillagok fő alkotóeleme a hidrogén (és a hélium), ám kollégája, Henry Norris Russell rábeszélte, hogy a végső verzióból hagyja ki ezt az általánosan elfogadott nézetekkel szembemenő részt - majd néhány évvel később ő maga a saját nevén publikálta. Csak a közelmúltban rehabilitálták Payne-Gaposchkint mint valódi felfedezőt. Az egyetemen folytatta kutatásait, előadásokat is tartott, de egyetemi tanári kinevezését csak 1956-ban kapta meg. Amerikai és európai egyetemek díszdoktora, tudományos egyesületek tagja volt. Több kitüntetése mellett 1977-ben megkapta a Henry Norris Russell Prize elismerést... 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Mitchell csillagász (1818–1889)

július 29, 2017 - 13:54

Massachusetts államban, Nantucket szigetén született. Az első nő, akit az American Academy of Arts and Sciences tagjai közé választott. Nemzetközi elismerést aratott 1847-ben, amikor apja teleszkópjával meghatározta egy új üstökös pályáját. 1865-ben lett a Vassar kollégium professzora, az obszervatórium vezetőjének nevezték ki. Elérte, hogy a férfi professzorokkal azonos fizetést kapjon. 1873-ban megalapította az American Association for the Advancement of Women-t (Amerikai Egyesület a Nők Helyzetének Jobbításáért). Sokszor idézik a tanítványainak leggyakrabban feltett kérdését: