A megölt nők már nem fognak szülni: a Nőkért Egyesület közleménye a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs alkalmából
A Nőkért Egyesület a közelmúltban értesült arról, hogy 2021. szeptember 23-24-én a Várkert Bazárban megrendezésre kerül a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs, ahol ezúttal a fenntarthatóság kérdéskörével összefüggésben vitatják meg – szigorúan régióspecifikusan – a népesedési problémákat magyar és külföldi politikusok, egyházi személyek, kisebb számban pedig vállalatok, valamint (szinte kizárólag konzervatív) civil szervezetek képviselői.
Korábbi cikkében a 444.hu rámutatott, hogy a kiemelt politikus felszólalók egytől egyig férfiak, ugyanakkor a meghívottak névsorával messze nemcsak a markáns férfitöbbség a probléma. Ennél is aggasztóbb, hogy – nem először – közpénzen fognak nálunk vendégeskedni olyan szélsőségesen antifeminista, homofób és rasszista közszereplők, akiket más országokban jóval kevésbé látnának szívesen. Számos meghívott előadó a nemes célnak hangzó „családvédelem" (illetve, „életpártiság”) pajzsa mögé bújva rendszeresen kikel a nemek egyenlősége és a nők reprodukciós jogai, a fogamzásgátlás, az átfogó iskolai szexedukáció, a testi önrendelkezés, a szexuális autonómia és a gendertanulmányok ellen, továbbá a biológiai esszencializmus jegyében a nők „különleges" (gondoskodó, kiszolgáló) szerepét, valamint az LMBTQ-személyek „átnevelő" terápiáját szorgalmazza. Mindezek mellett, noha több „családpárti” vendégnek alaposan utánanéztünk, nem találtuk annak nyomát, hogy hasonló vehemenciával és aktivitással elítélnék a családra és az életre igencsak veszélyes családon belüli erőszakot.
Itt lesz többek közt:
Marion Maréchal-Le Pen, akinek nézetei az abortuszról szigorúbbak a francia katolikus egyházénál is;
Mike Pence, aki szerint az óvszer nem hatékony a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésére;
Sharon Slater, aki szerint a szexedukáció „háború a gyerekek ellen”;
Ed Martin, a házasságon belüli nemi erőszak létezését tagadó antifeminista aktivista, Phyllis Schlafly utóda;
Milorad Dodik, aki szerint a 8000 ember életét követelő srebrenicai mészárlás nem történt meg;
Jaime Mayor Oreja, aki a hazájában elkövetett, 16 fő életét követelő terrortámadást többek közt a melegházasság elfogadásával hozta összefüggésbe;
Eric Zemmour, aki Le Premier Sexe című könyvében megkérdőjelezi a nemek egyenlőségével egyetértő férfiak férfiasságát, és akit a közelmúltban több nő szexuális zaklatással vádolt meg;
és Sophia Kuby, aki a nők tudatos karrierfeladását dicsőíti.
Így a Demográfiai Csúcs által egy szélsőjobbos buli valósul meg a szélsőjobbtól állítólag elhatárolódó kormány szervezésében, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Szeptember 17-én ugyan megnyílt a regisztráció, de nem lehetünk biztosak abban, hogy a kormánytól független újságírók és civil szervezetek képviselőinek belépési igényét visszaigazolják-e a szervezők.
Magyarország nem az USA-beli Biblia-övezet. Itt nem kérünk a fundamentalistákból, a „tisztaság" kultuszából (a házasság előtti szex démonizálásából és a női szüzesség körüli megszállottságból), és a házasságnak a nőket szakadatlan szülésre ítélő formájának propagálásából! A szexuális autonómia és a fogamzásgátlás pedig a 21. század Magyarországán még viccből sem képezheti vita tárgyát. Minden nőnek joga van informált döntést hozni arról, hogy mikor és hogyan lesz szexuálisan aktív, használ-e fogamzásgátlást és azon belül melyik módszert választja. (Ennek hiánya nemcsak a jelenlegi kormány hibája, de) - a francia jó példát követve - minden fogamzásgátlási szert és eszközt (az óvszert is beleértve) támogatnia kellene a társadalombiztosításnak.
Minden okunk megvan feltételezni, hogy a genderszak, az Isztambuli Egyezmény, a transznemű emberek nem- és névváltoztatási joga, az egyedülállók örökbefogadó szülővé válása, valamint az iskolai bántalmazás megelőzést célzó LMBTQ-felvilágosító programok után a kormány 2018 óta vívott „genderellenes” háborújának következő célpontjai a nők szexuális és reprodukciós jogai lesznek.
Ennek már korábban is voltak aggasztó előjelei. 2016-ban és ‘17-ben két budapesti kórház állami támogatásért cserébe kijelentette: nem vállalnak abortuszt többé. 2017-ben és ‘18-ban a Magyar Keresztény Misszió Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával több magyarországi nőgyógyászati klinikán, azaz szekuláris, állami intézményekben – többek közt a budapesti Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, valamint Pécsett, Szegeden és a Békés Megyei Központi Kórház két tagintézményében – márványtáblákat helyezett ki „a meg nem születettek emlékére”. Hasonlók azelőtt csak temetőkben, illetve templomkertekben kegyhelyek formájában léteztek – azaz egyházi, és nem állami helyszíneken. A FIDESZ-KDNP kormányra kerülése óta a lopakodó abortuszszigorítás a jellemző, mivel – ahogy a Medián 2013-as reprezentatív felmérése is rámutatott – a magyarok többsége (és a kormánypárti szavazók többsége is!) egyetért a jelenlegi szabályozással, és csak 2 százalék azok aránya, akik semmilyen körülmények közt nem tartják elfogadhatónak az abortuszt.
A pedofíliát a melegséggel összemosó „gyermekvédelmi” (homofób) törvény kapcsán a jogalkotók kijelentették, hogy a jövőben iskolai szexuális felvilágosító órákat csak erre engedéllyel rendelkező szervezetek tarthatnak. Máig nem tisztázódott, hogy ez mit takar egészen pontosan, melyek lesznek ezek a szervezetek, de a konzervatív-keresztény Családtudományi Szövetség többek közt Novák Katalin által népszerűsített és megnyitott, 2021. május 27. és 29. közt lezajlott, „Párkapcsolati kultúra és demográfia” c. konferenciáján képet kaphattunk arról, hogy valószínűleg milyen irányt fog venni a központilag elfogadott „felvilágosítás”. A konferencián az LMBTQ-jogok „már megszokott” ostorozása mellett még a házasság előtti (hetero)szexuális tevékenység és a fogamzásgátlás kategorikus elítélése is visszatérő elem volt. A most esedékes Demográfiai Csúcs vendéglistáját elnézve megalapozottan gyaníthatjuk, hogy a külföldi meghívottaktól többek közt az absztinencia alapú szexuális „felvilágosításhoz” kívánnak a szervezők további muníciót nyerni, egyben annak az ideológiának a terjesztéséhez, mely szerint a szex csak házasságon belül elfogadható, ott viszont védekezés nélkül kell űzni a népességnövelés érdekében.
Az önmegtartóztatás ideológiáját szorgalmazó „felvilágosítás” az USA egyes államaiban odáig vezetett, hogy a biológiatanár nem beszélhet a fogamzásgátlásról akkor sem, ha a tanulók kérdéseket tesznek fel azzal kapcsolatban.1 A Képviselőház által megrendelt 2007-es kutatás szerint az absztinenciát szorgalmazó szexuális „felvilágosításban” részesülő diákok körében a szexuális aktivitás ugyanolyan arányú, mint az átfogó szexedukációban részesülő társaik körében – cserébe nagyobb arányban teszik magukévá azt a téves elképzelést, miszerint az óvszer nem hatékony a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek ellen. Az absztinencia alapú szexuális felvilágosító órákon gyakori a káros nemi sztereotípiák szorgalmazása: a lányokra helyezik az erény őrzőjének feladatát, akiknek felelőssége megfékezni az ösztönlénynek beállított fiúkat. A hagyományos nemi szerepek és nemi sztereotípiák sulykolása a nemek egyenlőségével kapcsolatos tájékoztatás helyett (ahogyan az Isztambuli Egyezmény is leszögezi) megágyazhat a családon belüli erőszaknak is.
Márpedig ez hazánkban még mindig probléma. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása helyett felállított Áldozatsegítő Központok hálózata a semminél jobb, de a jelek szerint nem elég. A közelmúltbeli dunakeszi családirtáshoz hasonló esetek túlnyomó többségükben nem kiszámíthatatlan, derült égből lesújtó villámcsapások. Időben történő, hatékony beavatkozással meg lehetett volna menteni Seres Barbara hathónapos fiát, Ádámot – akit, hiába kért az anya és a nagymama többször segítséget a hatóságoktól, bántalmazó és korábban is fenyegetőző apja 2015-ben ledobott a gangról, majd utánaugrott –, és meg lehetett volna menteni a most Dunakeszin kivégzett gyereket, anyát és nagymamát is. Az anya ugyanis távoltartást próbált kérni volt partnere ellen.
Tekintve a végkifejletet, Varga Judit eddigi intézkedései nem elegendők. Nemcsak arról kell gondoskodni, hogy a bebörtönzött elkövetők ne szabadulhassanak feltételesen hamarabb, hanem arról is, hogy egyáltalán őrizetbe vegyék őket. A jelenlegi rendszer látványosan spórol az előzetes letartóztatással, sorsára hagyja a védtelen áldozatot (gyakran az elkövetővel egy fedél alatt) és legjobb esetben is az áldozatot költözteti el, elszakítva családjától, munkájától, gyermekei iskoláitól stb., holott nem ő követett el bűncselekményt. Orosz Bernadett bántalmazója a mai napig szabadlábon van, annak ellenére, hogy tanúk előtt, több alkalommal, és nem egyszer gyerekek előtt követte el erőszakos tetteit. És ezek csak azok az esetek, melyek eljutnak a médiába: a sértettek hozzánk eljuttatott tapasztalatai is megerősítik, hogy a jelenlegi magyar „áldozatvédelmi” rendszer elkövetőbarát, egyúttal nő-, anya- és gyerekellenes. Itt van az államnak beavatkoznivalója, nem a nőgyógyászati klinikákon és az állampolgárok hálószobájában.
Ha az emberi jogok nem hatják meg a kormányt, abban az esetben felhívjuk a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak következtében megölt nők már nem fognak szülni, és a családon belüli erőszak következtében megölt gyerekek már nem fognak felnőni és maguk is családot alapítani, gyerekeket vállalni. A régióspecifikus demográfiai problémáknak sem lehet megoldása a nők jogainak csorbítása és a fundamentalista, szélsőjobboldali ideológia. Magyarország szekuláris állam, a törvényhozást nem befolyásolhatják vallási dogmák. A kormánynak a testi önrendelkezésen, szexuális autonómián és informált döntésen alapuló, felelős gyermekvállalást kell támogatnia, és tiszteletben kell tartania a nők termékenységükkel kapcsolatos döntéseit.
Sajtókapcsolat: [email protected], [email protected]
Budapest, 2021. 09. 20.
