Lux Terka író

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Lux Terka író

december 30, 2019 - 00:18

Dancsházi Oláh Idaként született 1873-ban Szilágysomlyón. Életéről keveset tudunk, ez egybeesik az ő egykori szándékaival. Ugyanis élete büszkeségének nevezte, hogy magánéletét senki sem ismeri, mert, ahogy egy előadásában fogalmazott, „cím, név, rang barátok nélkül, pusztán a tehetsége erejével jutott el a mai polcra”.

Apja Bem seregében harcolt, ő maga nehéz anyagi viszonyok között nőtt fel, tizenhat évesen férjhez ment. 1889-ben kötött házasságának felbontása után kezdett írni. 1893—96-ban megjelent tárcáit (Arad és vidéke, Pécsi Napló, Debreceni Ellenőr) még Oláh Ida néven írta. 1900-tól írásai főként a Pesti Hírlapban jelentek meg, évtizedeken át ott dolgozott. 1913-ban rövid ideig a Színház c. lap főszerkesztője. Novellákat, tárcákat, meséket adott közre, a 20. század elejétől pedig regényeket is írt, elsősorban az elidegenítő városi életről, és abban a nők nehézségeiről. Munkájában rendre megjelenik a korszakban szárnyra kapó antiszemitizmus elutasítása. 

„Nem tanított, nem vezetett senki, nem utánoztam senkit, és mindig erősen vigyáztam, hogy idegen hatás alá ne kerüljek. A magyar íróművészek közül Jókait s Kiss Józsefet szerettem, s a külföldiek közül a francia klasszikusokat és az oroszokat.”, írja rövid önéletrajzában.

A szociáldemokrata nőmozgalom aktivistájává vált, támogatta a nők egyenjogúságát, de a több ponton összekülönbözött. Nem tartotta sürgősnek a szavazati jog megszerzését, és kifejezetten ellenezte az iskolai szexuális felvilágosítást.  

Néhány műve: 

  • Leányok 
  • Budapesti fotográfiák
  • Budapest: Schneider Fáni regénye 
  • Amire születtünk 
  • Küzdelem az élettel
  • Marcsa gondolatai
  • Lenci naplója 
  • Nápoly és Buda

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„A zseniális poétalány”: Erdős Renée

december 29, 2019 - 19:31

Ehrental Regina néven született 1878. május 7-én a csallóközi Érseklélen szegény ortodox zsidó szülők hetedik gyermekeként. A család hamarosan Győrszigetre költözött, de iskolába ott sem járatták. A lánygyermekekkel egy idős bencés pap foglalkozott, aki felfedezte Regina rendkívüli intelligenciáját. Franciára, németre, irodalomra tanította és egy Újszövetséget ajándékozott neki. A lány már korábban elidegenedett a családi vallástól - a héber nyelvű esti imákból egy szót sem értett – és onnantól kezdve, öngyűlölettől sem mentesen, egész életében a két vallási tradíció közt őrlődött. 

Devecseriné Guthi Erzsébet író, műfordító (1892–1965)

augusztus 24, 2019 - 18:43

Budapesten született, anyja Füredi Eszter operaénekes, apja Guthi Soma ügyvéd és író volt. Alapos nevelést kapott, éneket és nyelveket tanult, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul beszélt. Elbeszéléseket, tárcákat írt, klasszikus és kortárs írók, többek között Dickens, Wodehouse, Maugham, Csehov. Gogol műveit fordította. Aktiv szereplője volt a korabeli irodalmi életnek, a Hadik kávéházban naponta összejött társasághoz tartoztak Karinthyék, Kosztolányiék, Nótiék, Rejtő, Déry, Aszlányi, Heltai. Önéletrajzát 1963-ban adta ki Búvópatak címmel.  
.

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.