Lux Terka író

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Lux Terka író

december 30, 2019 - 00:18

Dancsházi Oláh Idaként született 1873-ban Szilágysomlyón. Életéről keveset tudunk, ez egybeesik az ő egykori szándékaival. Ugyanis élete büszkeségének nevezte, hogy magánéletét senki sem ismeri, mert, ahogy egy előadásában fogalmazott, „cím, név, rang barátok nélkül, pusztán a tehetsége erejével jutott el a mai polcra”.

Apja Bem seregében harcolt, ő maga nehéz anyagi viszonyok között nőtt fel, tizenhat évesen férjhez ment. 1889-ben kötött házasságának felbontása után kezdett írni. 1893—96-ban megjelent tárcáit (Arad és vidéke, Pécsi Napló, Debreceni Ellenőr) még Oláh Ida néven írta. 1900-tól írásai főként a Pesti Hírlapban jelentek meg, évtizedeken át ott dolgozott. 1913-ban rövid ideig a Színház c. lap főszerkesztője. Novellákat, tárcákat, meséket adott közre, a 20. század elejétől pedig regényeket is írt, elsősorban az elidegenítő városi életről, és abban a nők nehézségeiről. Munkájában rendre megjelenik a korszakban szárnyra kapó antiszemitizmus elutasítása. 

„Nem tanított, nem vezetett senki, nem utánoztam senkit, és mindig erősen vigyáztam, hogy idegen hatás alá ne kerüljek. A magyar íróművészek közül Jókait s Kiss Józsefet szerettem, s a külföldiek közül a francia klasszikusokat és az oroszokat.”, írja rövid önéletrajzában.

A szociáldemokrata nőmozgalom aktivistájává vált, támogatta a nők egyenjogúságát, de a több ponton összekülönbözött. Nem tartotta sürgősnek a szavazati jog megszerzését, és kifejezetten ellenezte az iskolai szexuális felvilágosítást.  

Néhány műve: 

  • Leányok 
  • Budapesti fotográfiák
  • Budapest: Schneider Fáni regénye 
  • Amire születtünk 
  • Küzdelem az élettel
  • Marcsa gondolatai
  • Lenci naplója 
  • Nápoly és Buda

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kisfaludy Atala költő, író (1836–1911)  

június 07, 2019 - 22:49

Kötcsén született, régi nemesi család művelt, az irodalom és a művészetek iránt érdeklődő, több nyeven beszélő lánya. 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, Kaposváron telepedtek le. Atala első verse a Hölgyfutárban jelent meg 1858-ban. Verseit és elbeszéléseit rendszeresen közölte többek között a Divatcsarnok, a Családi Kör, a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Ujság. 1861-ben egyik alapítója és tulajdonosa volt a Gyermekbarát című lapnak. 1878-ban beválasztották a Petőfi Társaságba. Egyik lánya, Szalay Fruzina is jónevű költő lett.  

Néhány munkája:

A szalonokból a nyomorba: Majthényi Flóra életútja (1837–1915)

december 04, 2018 - 23:36

1837. július 28-án születik Nyitranovákon (ma Szlovákia), nemesi családba. Hétéves, amikor apja a család anyagi helyzetének leromlása miatt öngyilkos lesz. Anyja nem hajlandó leadni a megszokott életszínvonalból, nem akarja az elszegényedést kifelé mutatni. A kislány körültekintő neveltetésével reméli biztosítani az előnyös kiházasítást és az anyagi helyzet helyreállítását. A kislány nyelveket tanul (anyja angol nevelőnőt fogad mellé) és a zenében is tehetséget mutat, komponál is. Sokat utaznak, bejárják Európát.

Szabóné Nogáll Janka író (1861–1924)

október 13, 2017 - 14:22

Gyulán született törvényszéki bíró lányaként, 1876-ban Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, de végül sosem tanított. 1878-ban jelent meg nyomtatásban első elbeszélése, írásait rendszeresen közölte a Fővárosi Lapok, a és a Magyar Népvilág. A Divat Szalon és a Háztartás című lapok szerkesztője volt. 1891-ben beválasztották a Petőfi Társaság tagjai közé.