Lux Terka író

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Lux Terka író

december 30, 2019 - 00:18

Dancsházi Oláh Idaként született 1873-ban Szilágysomlyón. Életéről keveset tudunk, ez egybeesik az ő egykori szándékaival. Ugyanis élete büszkeségének nevezte, hogy magánéletét senki sem ismeri, mert, ahogy egy előadásában fogalmazott, „cím, név, rang barátok nélkül, pusztán a tehetsége erejével jutott el a mai polcra”.

Apja Bem seregében harcolt, ő maga nehéz anyagi viszonyok között nőtt fel, tizenhat évesen férjhez ment. 1889-ben kötött házasságának felbontása után kezdett írni. 1893—96-ban megjelent tárcáit (Arad és vidéke, Pécsi Napló, Debreceni Ellenőr) még Oláh Ida néven írta. 1900-tól írásai főként a Pesti Hírlapban jelentek meg, évtizedeken át ott dolgozott. 1913-ban rövid ideig a Színház c. lap főszerkesztője. Novellákat, tárcákat, meséket adott közre, a 20. század elejétől pedig regényeket is írt, elsősorban az elidegenítő városi életről, és abban a nők nehézségeiről. Munkájában rendre megjelenik a korszakban szárnyra kapó antiszemitizmus elutasítása. 

„Nem tanított, nem vezetett senki, nem utánoztam senkit, és mindig erősen vigyáztam, hogy idegen hatás alá ne kerüljek. A magyar íróművészek közül Jókait s Kiss Józsefet szerettem, s a külföldiek közül a francia klasszikusokat és az oroszokat.”, írja rövid önéletrajzában.

A szociáldemokrata nőmozgalom aktivistájává vált, támogatta a nők egyenjogúságát, de a több ponton összekülönbözött. Nem tartotta sürgősnek a szavazati jog megszerzését, és kifejezetten ellenezte az iskolai szexuális felvilágosítást.  

Néhány műve: 

  • Leányok 
  • Budapesti fotográfiák
  • Budapest: Schneider Fáni regénye 
  • Amire születtünk 
  • Küzdelem az élettel
  • Marcsa gondolatai
  • Lenci naplója 
  • Nápoly és Buda

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Oravecz Paula író (1903–1990)

november 14, 2018 - 22:26

A Gyermekvédő Liga intézetében tanult 16 éves koráig, utána gyári munkásként dolgozott. Később vőlegénye után kivándorolt Brazíliába, ahol összeházasodtak. Orvos férje mellett dolgozott műtősnőként, első novellája a helyi lapban jelent meg. Férje halála után, a harmincas években tért haza, megjelenő írásai hamarosan népszerűek lettek. Elbeszélései, regényei fő témája a szegények élete, kiszolgáltatottságuk, reménytelen sorsuk. 1945-ben házasságot kötött Déry Tiborral, azonban a férfi sorozatos hűtlenségei miatt néhány év múlva elváltak. Emlékiratán dolgozva halt meg 1990-ben.