Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

február 18, 2019 - 02:02

MTI Fotó: Kácsor László

Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban, a Deák tér 3. alatt. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott.

1953-ban azonban megnyílt a Különlegességi Női Ruhaszalon a Váci utcában, Rotschild Klára vezetésével. Életének kutatója, Simonovics Ildikó divattörténész szerint jó érzékkel tudott kapcsolati hálót építeni és önmagát menedzselni, ezért válhatott a kommunista rendszer kivételezettjévé. A párizsi divatot követő modellek vevői művészek, neves orvosok, tudósok, diplomaták voltak, nemcsak Magyarországról, de az egész világból érkeztek a kuncsaftok. Állandó vevő volt Jovanka Broz, Vranitzky osztrák kancellár felesége, Gábor Zsazsa, Honthy Hanna és Kádár Jánosné is.

Utolsó divatbemutatóját 1976 szeptember végén tartotta meg a Gundelban. Néhány héttel később, valószínűleg komoly fájdalmakkal járó betegsége miatt, öngyilkos lett.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Molnár Gáborné Kővágó Maris pingálóasszony, hímző, mintaíró (1921–1985)

június 08, 2019 - 00:36

Negyvenszálláson született, gyerekkorában tanult meg kézimunkázni. A hímzés és pingálás, mintatervezés szakmai fogásainak elsajátításában Király Ilus volt a mestere. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egyik alapítója volt, két évre rá már ő volt a művészeti vezető. Alaposan ismerte a hagyományos mintákat, amelyeket hibátlan stílusérzékkel alkalmazott és alakított modern darabokra. Pingálóasszonyként bejárta a világot, művészetét mindenütt megismerték, megszerették.

A "százrózsás": Kis Jankó Bori hímző, mintarajzoló (1876–1954)

augusztus 24, 2019 - 18:07

Valódi neve Gáspár Antalné Molnár Borbála, a Kis Jankó nagyapja, Nagy János mezőkövesdi szűcsmester ragadványneve volt. A mester egyik lánya, Bori szintén érdeklődött a népművészet iránt, és híres íróasszony (előrajzoló) lett. Nagyon örült, amikor lánya, akit szintén Borinak hívtak, titokban kihímezte a köténye sarkát. Észrevette a tehetségét, és onnantól tanította a mesterségre. A kislány négy év után még az iskolából is kimaradt, anyjának segített a megrendelések elkészítésében. Tizenöt évesen férjhez ment Gáspár Mártonhoz.