Flora Tristan

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Flora 1833-ban Peruba utazott, hogy apai örökségét megszerezze, amiből azonban rokonai kiforgatták. Peruban forradalmak szemtanúja volt, és saját helyzete is a társadalmi igazságtalanságokra irányította a figyelmét. 

Angliába utazott, ahol a prostituáltak helyzetét tanulmányozta. Maga is felkereste a rossz hírű helyeket, és a prostitúcióért a nőkkel szemben támasztott igazságtalan elvárásokat, valamint a férfiak zsarnokságát okolta. A prostitúcióban élő nőket, kora szemléletével ellentétben nem bűnösöknek, hanem áldozatoknak tekintette. "Londoni séták" című művében leírja az itt szerzett tapasztalatait, többek közt azt is, hogy a prostituáltak nagy része az e tevékenységgel eltöltött 3-4 év után meghalt. 

Angliában ismerkedett meg a korai szocializmus eszméivel, melyet aztán Franciaországban városról városra járva már maga is terjesztett. a munkásság nemzetközi összefogásának szószólója lett, ettől remélte a nők felszabadítását is. Owen és Fourier utópista eszméi inspirálták. Az utazás alatt hastífuszt kapott, ebben halt meg 1844-ben. Gondolatait egy párizsi feminista közösség is magáévá tette az 1848-as forradalom alatt: La Voix des femmes címmel lapot adtak ki. Unokája (aki már nem ismerte őt) Paul Gauguin festő. 

Magyarul Charles Neilson Gattey Egy rendkívüli asszony élete c. könyve olvasható róla (Kossuth, 1978).    

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük. 

Vallásos viktoriánus családanya a prostitúció és a szexuális kettős mérce ellen: Josephine Butler

november 28, 2015 - 15:23

A viktoriánus kor egyik legforradalmibb szellemiségű alakja 1828. április 13-án született gazdag földbirtokos lányaként. Apja társadalmi reformer volt és szerepe volt az 1832-es reformtörvény elfogadásában. Josephine-t inspirálta apja szellemisége. Élesen támadta korának álszent felfogását, fellépett a nők és gyerekek kiszolgáltatottsága, kihasználása ellen. Fiatalkorától élete végéig aktívan részt vett a feminista mozgalomban.  1852-ben férjhez ment George Butler tanfelügyelőhöz, aki hozzá hasonló elveket vallott.

A világon az első állatvédő szervezet alapítója: Frances Power-Cobbe (1822–1904) ír újságíró, feminista

május 23, 2016 - 23:43

Előkelő családba született, Dublin közelében 1822. dec. 4-én. Élénken érdeklődött a tudományok iránt. Mindössze két évet járt iskolába, de azt is időveszteségként, sőt tanulmányai kényszerű félbeszakításaként (!) értékelte, hatékonyabbnak tartotta az önálló ismeretszerzést. 1838-ban végül szülei kivették az intézményből, mert gyengélkedő anyja helyett (aki kilenc évvel később meghalt) át kellett vennie a háztartást. Otthon tovább képezte magát, és - legalábbis az egyház által diktált formában - elvesztette a hitét. Amikor ez kiderült, apja elűzte a családi otthonból.