Flora Tristan

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Flora Tristan

május 23, 2016 - 23:00

Perui apa és francia anya gyermekeként Spanyolországban született. A szülők házasságát nem ismerték el az országban, így a lány törvénytelen gyermeknek számított. Apja halála után anyjával nagy szegénységben éltek, így egyéb lehetőség híján 18 évesen hozzáment a munkaadójához, aki azonban kegyetlenül bánt vele, bántalmazta. Flora állapotos volt, amikor elmenekült tőle, és gardedámként kereste a kenyerét. Férje üldözte, közös lányukat többször elrabolta, aztán rálőtt feleségére, ami miatt végül elítélték. 

Flora 1833-ban Peruba utazott, hogy apai örökségét megszerezze, amiből azonban rokonai kiforgatták. Peruban forradalmak szemtanúja volt, és saját helyzete is a társadalmi igazságtalanságokra irányította a figyelmét. 

Angliába utazott, ahol a prostituáltak helyzetét tanulmányozta. Maga is felkereste a rossz hírű helyeket, és a prostitúcióért a nőkkel szemben támasztott igazságtalan elvárásokat, valamint a férfiak zsarnokságát okolta. A prostitúcióban élő nőket, kora szemléletével ellentétben nem bűnösöknek, hanem áldozatoknak tekintette. "Londoni séták" című művében leírja az itt szerzett tapasztalatait, többek közt azt is, hogy a prostituáltak nagy része az e tevékenységgel eltöltött 3-4 év után meghalt. 

Angliában ismerkedett meg a korai szocializmus eszméivel, melyet aztán Franciaországban városról városra járva már maga is terjesztett. a munkásság nemzetközi összefogásának szószólója lett, ettől remélte a nők felszabadítását is. Owen és Fourier utópista eszméi inspirálták. Az utazás alatt hastífuszt kapott, ebben halt meg 1844-ben. Gondolatait egy párizsi feminista közösség is magáévá tette az 1848-as forradalom alatt: La Voix des femmes címmel lapot adtak ki. Unokája (aki már nem ismerte őt) Paul Gauguin festő. 

Magyarul Charles Neilson Gattey Egy rendkívüli asszony élete c. könyve olvasható róla (Kossuth, 1978).    

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Aurelia Capmany i Farnés katalán író, fordító, feminista (1918–1991)

augusztus 02, 2019 - 21:15

Barcelonában született, értelmiségi családba. A Institut-Escola de la Generalitat de Catalunya elvégzése után a barcelonai egyetem bölcsészkarára járt, 1945-ben diplomázott. Badalonában az Institut Albéniz, majd Barcelonában az Escola Isabel de Villena tanára volt. Necessitem morir címmel 1952-ben jelent meg első regénye, mellyel rögtön a Joanot Martorell-díj egyik jelöltje lett. Abban az évben még nem, de a rákövetkezőben ő lett a nyertes El cel no és trasparent című könyvével.

Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951)

február 25, 2019 - 01:00
Márkus Ottilia Bölöni Györggyel

Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők „Séták a nagyvilágban” rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig. 

Ray Strachey angol politikus, művész, író, feminista (1887–1940)

június 04, 2019 - 21:31

Rachel Costelloe Londonban született, a Kensington High School elvégzése után Cambridge-ben a Newnham College matematikus hallgatója volt.

Egyetemi évei alatt aktivan részt vett a Cambridge University Women's Suffrage Society tevékenységében. Végzés után a West of England Women's Suffrage Society titkára lett. 1911-ben házasságot kötött Oliver Stracheyvel, az évek során két gyerekük született. 1913-ban megválasztották a London Society for Women's Suffrage elnökévé.

Elindult az 1918-as képviselőválasztáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe.