Ha egy nő okos, akkor "férfias"? Margaret Fuller és a "nagy per"

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Ha egy nő okos, akkor "férfias"? Margaret Fuller és a "nagy per"

július 20, 2012 - 22:59
„Ha egy nő éles elmével, kreativitással, zsenialitással rendelkezik, ne „férfiasnak” titulálják!

Margaret Fuller

„Ha egy nő éles elmével, kreativitással, zsenialitással rendelkezik, ne „férfiasnak” titulálják!"

1843. júl. 21-én jelent meg az amerikai feminizmus előfutárának, Margaret Fullernek a The Great Lawsuit: Man versus Men, Woman versus Women c. írása, melyben a szerző a nemek egyenlőségéért szállt síkra. A nők alárendelt, függő szerepe helyett önálló egyén mivoltukat szorgalmazza. Byron elhíresült verssorával vitatkozva („A férfi élete és szerelme kettő, /a nőnek élni és szeretni egy”) tagadja, hogy a nő természettől fogva dependens lény lenne, akinek az életcélja a szerelemben merülne ki. Kiemeli, hogy a nemek egyenlőségének társadalmi elismerése a férfiaknak is javára válna, többek közt mert tartalmas kapcsolat, autentikus szerelem egyenrangú felek közt jöhet csak létre. Felveti továbbá azt a gondolatot is, hogy minden ember rendelkezik „férfias” és „nőies” vonásokkal egyaránt: „Nem léteznek teljes mértékben maszkulin férfiak, és teljes mértékben feminin nők” – vetíti előre a mai pszichológiában evidenciaként elismert nézetet.

Margaret Fuller 1810-ben született Cambridgeportban, Massachusettsben. Apja, egy neves ügyvéd, kiváló oktatásban részesítette, a kislány már 10 évesen eredetiben olvasta a latin nyelvű klasszikusokat. Németül és olaszul önállóan tanult meg, Goethe és Bettina von Arnim műveit fordította. Apja halála után tanításból tartotta el a testvéreit.

1839-ben – az akkoriban divatossá váló szalonok, olvasókörök, vitakörök mintájára, melyek a nők számára akkor még nem hozzáférhető felsőoktatást voltak hivatottak némileg pótolni  – nyilvános beszélgetéseket szervezett, melynek célja volt „bátorítani a nőket az önkifejezésre és az önálló gondolkodásra.” Az öt évig tartó eseménysorozaton a kor sok prominens nő- és férfialakja megfordult, és a résztvevők a később kibontakozó feminizmus bázisát is adták.

Fuller később Emersonnal együtt a The Dial c. irodalmi-filozófiai folyóirat újságírója lett, fent említett esszéje is itt jelent meg. Az írást később könyvvé bővítette, Woman in the Nineteeenth Century címmel, melyet 1845-ben adtak ki. 1844-től a New York Tribune újságírója. A lap első női külföldi tudósítójaként sokat utazott, így ismerkedett meg egy Ossoli nevű olasz férfival, akitől egy fia született. 1850-ben, 40 évesen családjával együtt hajóbalesetben meghalt.

Az amerikai nőmozgalom legismertebb alakjai, és nagy példaképüknek tekintették. A nők jogai mellett – mint a korai amerikai feministák többségét – a rabszolgák felszabadítása, valamint a börtönreform is foglalkoztatta.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.

Bess Furman amerikai újságíró (1894–1969)

április 29, 2017 - 21:59

1927-ben rendkívül sikeres cikksorozatot írt Coolidge elnök Black Hills-i vakációjáról. A következő évben az elnökválasztást kísérte figyelemmel, Al Smith demokrata párti jelöltről írt cikke 100 dolláros díjat és állást jelentett az Associated Press washingtoni irodájában. Az itt töltött évek alatt bejárása volt valamennyi fontos helyre, és életreszóló barátságot kötött Eleanor Roosevelttel. Íráskészségét, kapcsolatait és pozícióját felhasználta arra is, hogy küzdjön a nők jogaiért és a nemzet életében való szerepük jelentőségének elismeréséért.

May Wilson Preston grafikus, illusztrátor, feminista (1873–1949) 

május 05, 2017 - 23:00

Az első, és sokáig az egyetlen nő, akit az amerikai Society of Illustrators szervezet tagjává választott. Alapító tagja volt a National Association of Women Artists egyesületnek, aktívan részt vett a nőmozgalomban. Munkái vezető lapokban -  Harper's Bazaar, Saturday Evening Post, Ladies Home Journal - jelentek meg, neves írók munkáit, mint és P. G. Wodehouse, illusztrálta.