Herta Müller: újra női díjazott a Nobel-díjasok sorában

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Herta Müller: újra női díjazott a Nobel-díjasok sorában

október 09, 2009 - 10:03

"Az írást a hallgatásból és az elhallgatásból tanultam meg."
Október 8-án 13 órakor kihirdették Stockholmban a 2009-es Irodalmi Nobel-díj nyertesét. Herta Müller német prózaíró, esszéista a kitüntetett.

Herta Müller 1953-ban született Romániában, a németek lakta Bánátban, Nitzkydorfban. 1973-tól 1976-ig germanisztikát és romanisztikát hallgatott a Temesvári Egyetemen. Négy másik társával, Wiliam Totok, Rolf Bossert, Richard Wagner, Ernest Wichner, szintén fiatal, romániai német írókkal megalapították az Aktionsgruppe Banatot, amelyet esztétikai nézetei miatt - például mert azt vallották, hogy „a megrendelésre írott irodalom nem irodalom, az nem is létezik" - nem nézett jó szemmel a hatalom. Többüket letartóztatták, vagy kirúgták az egyetemről. Herta Müller fordítóként helyezkedett el egy autógyárban, ahonnan azért rúgták ki, mert nem volt hajlandó együttműködni a titkosszolgálattal.
Ebben az időszakban két könyve jelent meg, 1982-ben a Niederungen, 1984-ben a Druckender Tango, és 1984-ben kiengedték az országból, hogy részt vehessen a Frankfurti Könyvvásáron. Ekkor még nem akart kivándorolni. „Nem akartam elmenni. Én mindig azt mondtam, nem mehet el mindenki. Csak egyvalakinek kell mennie, és akkor mindenki maradhat. Hiszen nem lehet fordítva, hogy mindenki elmegy, és csak az az egy marad. A diktátornak kell mennie, és akkor mindenki más maradhat." 1987-ben, a titkosszolgálat zaklatásaitól kikészülve emigrált, azóta Berlinben él.
Az elmúlt húsz évben húsznál több könyve jelent meg. A legfontosabb német írók közt tartják számon, Graz és Bremen városok irodalmi díjával, a Konrad Adenauer Alapítvány díjával, Franz Kafka díjjal tüntették ki, és kétszer jelölték irodalmi Nobel-díjra. Herztier című kötetéért megkapta az International IMPAC Dublin Literary Awardot, amely a Nobel-díj után a legnagyobb pénzdíjjal járó kitüntetés, amelyet egyetlen művel lehet kiérdemelni. A kötet a Polirom Kiadónál 2006-ban jelent meg románul Nora Iuga fordításában Animalul inimii címmel.
Románul két további kötete jelent meg: Regele se-nclină şi ucide a Polirom Kiadónál 2005-ben Al. Sahighian fordításában, és a Este sau nu este Ion című román verseskötete ugyanabban az évben, ugyanannál a kiadónál.
Magyarul eddig egyetlen megjelent könyvének címe: A rókák csapdába esnek (Pesti Szalon, 1995)
 Az életrajzi ismertető a hotnews.ro  hírportál anyaga alapján készült.
(könyvtárosok által összeállított anyag, KATALIST)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dora d’Istria román író (1828–1888) 

január 21, 2017 - 13:59

Az orosz Koltsov-Massalski herceg felesége, Elena az albán gyökerekkel is rendelkező történelmi Ghica családba született, apja Mihai Ghica herceg volt. Széleskörű műveltséggel rendelkezett, több nyelven beszélt, bejárta egész Európát. Egyik utazása során, Görögországban megismerkedett a svéd feministával, rel. Az irodalom mellett jártas volt a történelemben és a politikában is.

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél.