A GYES esete a feminizmussal

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A GYES esete a feminizmussal

július 31, 2009 - 21:02
A napokban a Parlament megszavazta a GYES idejének 3-ról 2 évre történő lerövidítését. A közvélemény nagy része ellenzi az új törvényt, mint a jóléti állam lebontásának irányába tett újabb lépést. A gyermekgondozási segélyt 1967-ben vezették be, és akkoriban a gyerek 2,5 éves koráig járt, de egy két évvel későbbi rendelet már az ominózus 3 évest kort indítványozta. A kérdéssel összefüggésben a leghangosabb az a vélemény, ami a születések számának csökkenésével, vagy egyenesen a "magyarság kihalásával" riogat. Nem vitatom, hogy a szociálpolitikai intézkedések befolyásolják, mikor és milyen körülmények között vállal egy család gyereket, de mintha ebben a kérdésben is elsikkadna, mi lenne valójában jó megoldás a nőknek - Pál Móni írása.

A GYES esete a feminizmussal

A bölcsődék sorra szűnnek meg, az óvodákban egyre hosszabbak a várólisták, miközben azt is jól tudjuk, hogy egy kereset általában nem elég a háromtagú család fenntartásához. Szinte nem létezik részmunkaidős állás, és a munkahelyeken nem ritka a független nők előnyben részesítése az anyákkal szemben. Munkára szükség van, csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy ne dolgozzanak; nem beszélve arról, mennyire kiszolgáltatottá válik az a nő, aki elfogadja az anya és háziasszony kizárólagos szerepköreit.

A GYES segíthet abban, hogy a család az alatt a pár év alatt, amikor a gyereknek ténylegesen az a jobb, ha szüleivel marad, fenn tudja tartani magát. Kényszermegoldás-kényszerhelyzetre. A gyereknek mindenképpen szüksége van élete első pár évében arra, hogy biztonságos kötődést alakítson ki olyan emberekkel, akik megfelelően gondoskodnak pszichés és fizikai igényeiről. Az anyával, az apával, vagy bármilyen más személlyel, aki szeretettel bánik vele. Ez egy olyan intézményben nem feltétlenül érhető el, ahol esetenként két gondozó jut 20-30 gyerekre. És itt nem a család „szentségéről” van szó, hanem arról, hogy milyen helyzetben kaphatja meg nagyobb eséllyel az 1-2 éves a szükséges figyelmet.

Emellett arról sem lenne szabad megfeledkeznünk, hogy a GYES intézménye (mert itt jóval többről van szó, mint az a havi néhány tízezer forint) konszolidálja a fennálló viszonyokat. Függő helyzetben tartja a nőt, az anyát, aki nem tehet mást, mint három éven keresztül otthon marad gyerekével, és sokszor a nap 24 óráját neki szenteli. Ha ezt nem teszi meg, pedig lehetősége lenne rá, akkor „rossz anya”. A GYES-re hivatkozva lehet munkahelyeket otthagyni, megélhetést feladni, teljes állásban házimunkát végezni. A férfi egy olyan nőt kap, aki-a hagyományos nemi szerepelvárásoknak megfelelően-otthon meleg étellel, tiszta lakással várja, és nem a saját karrierjét építi. Az apa az, aki eltartja most már a gyereket is, az anya pedig, aki saját kereset hiányában (újra) évekig egy férfihoz láncoltan él. A hierarchia megmarad és tovább erősödik.

Mindez csak akkor változna meg, ha a férfiak ugyanolyan arányban maradnának otthon a gyerekkel, mint a nők. Ha a társadalom elfogadná végre, hogy egy férfi is képes gyereket nevelni, és a háztartásban akadó teendőket ellátni. És nem feltétlenül azért, hogy a nő karrier szempontjából ne kerüljön hátrányba a munkaerőpiacon, hanem elsősorban olyan megfontolások miatt, amelyek a nemek egyenlőségére való törekvést a gyereknevelés területén is fontosnak tartják.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Csokor helyett önrendelkezést! - Anyák napi gondolatok

május 07, 2017 - 00:17

A patriarchátus a szavak szintjén mindig is kiállt anyaság intézménye mellett. A gyermekei vélt vagy valós szükségleteiért önmaga alapvető emberi szükségleiről is lemondó anya sztereotip alakja tökéletesen megtestesíti mindazt, amit a férfiuralom elvár a nőktől: a csendes láthatatlanságot, kiszolgáltatott, feltétel nélküli engedelmességet a férfiközpontú rendszernek, a takaréklángra kapcsolt szexualitást és szakmai ambíciókról való teljes lemondást.

Vagy-vagy? Anyaság vagy egyéni érvényesülés?

augusztus 21, 2016 - 00:00

Karrier – e szó hallatán középkorú, nadrágkosztümös, szigorú fellépésű vezérigazgató asszonyt szokás elképzelni, aki a maga rideg lényével és megkeményedett arcvonásaival bizonyára pocsék feleség és anya. Már ha egyáltalán az – fiatalabb kiadásáról előre borítékolható, hogy ha így folytatja, nem lesz egyik sem. Vagy mert viszolyog e szerepektől, vagy mert hiába keres olyan férfit, akinek ő a maga antinő mivoltában kellene.

Egy lehetséges alternatíva – a tudatos gyermektelenség

április 22, 2011 - 14:19
Illusztráció (Kép: Jánosi-Mózes Tibor)

Ez az írás nem a meggyőzésről szól. Trendekről, vagy az általános gyermekvállalási kedv csökkenéséről sem szeretnék beszélni, mert bár sokan vallják magukénak azt a gondolatot, miszerint ebbe a rideg és kiszámíthatatlan világba nem jó gyereket szülni, a tudatos gyermektelenség nem pusztán ebből eredeztethető, és nem is az utóbbi évek gazdasági-társadalmi problémái hívták életre. Sőt, a róla való diskurzus is jó pár évtizedes, és irodalmi példákat is említhetnék már a 20. század elejéről.