Bábafilm - magyar dokumentumfilm, rendezte Surányi Z. András, 1997
Hat nyugdíjas bábaasszony a film szereplője. Erdély magyarlakta vidékein, többnyire orvos nélkül, nagyon mostoha körülmények között vezettek szüléseket, ápoltak betegeket.
Tudatos gyermektelenség c. cikkünk kommentjei között sokat beszélgettünk arról, hogyan viszonyul környezetünk, társadalmunk az anyasághoz. Olvasónk küldte ezt az írást, személyes hangvételű cikke arról, hogyan rombolja le a hímsovinizmus a nőiségünket mind a szülésnél, mind a párkapcsolatunk viszonylatában. Köszönjük!
A világ 164 országa közül 2011-ben Norvégia lett a legjobb hely a nők és anyák számára (csakúgy, mint 2010-ben). A legrosszabb hely pedig Afganisztán (csakúgy, mint 2010-ben). Mitől lesz jó egy országban nőnek, anyának lenni?
Általános és érthető jelenség, ha egy anya a szülés után kimerült, érzékeny, nem érzi jól magát. Enyhébb esetben a „baby blues” nevű állapottal jellemezhető, ami minden második anyát érint, és gyakori sírással, alvászavarral, frusztrációval, ingerlékenységgel jár. Pár hét alatt elmúlik, főleg, ha a nő megfelelő családi támogatást kap. A szülés utáni depresszió viszont már orvosi kezelést is igényelhet, a szülő nők 10%-át érinti, és 3-6 hónapig tarthat. Ilyenkor az érintett feltűnően szomorú, kedvetlen, és akár öngyilkossági gondolatai is lehetnek.
