Aspazija lett író, költő, feminista (1865–1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Aspazija lett író, költő, feminista (1865–1943)

március 16, 2017 - 14:54

Elza Rozenberga Pliekšāne jómódú falusi család lányaként, korán kezdett verseket írni. Éretttségi előtt kimaradt a középiskolából, 1886-ban feleségül ment V.M. Valtershez, aki ezzel minden vagyona felett rendelkezett, azt egy év alatt eljátszotta és eltűnt. A következő évben jelent meg először az Aspazija név egy vers alatt, és hamar ismert lett. Versek, újságcikkek, szindarabok szerzője, az ébredező feminista mozgalom ismert alakja lett. Második férjével, Rainissal együtt a Jaunā strāva (új  áramlat) mozgalom tagja, forradalmi tevékenységük miatt menekülniük kellett, 1905 és 1920 között Svájcban éltek. Hazatérése után Aspaziját beválasztották a lett alkotmányozó nemzetgyűlésbe, ahol a nőjogok képviseletét látta el. 

Néhány munkája: Vētras Sēja (Viharvetés), Neaizsniegts mērķis (Elérhetetlen célok), Sidraba šķidrauts (Ezüstfátyol),  Raudonos gėlės (Vörös virágok), Dvēseles krēsla (A lélek alkonya), Velna nauda (Az ördög pénze), Raganu nakts (Boszorkányok éjszakája).

 

A magasba 

Jer, karolj át, zivatar,
Forgószeleiddel,
És a magasba sodorj,
Hova por nem ér fel!

Hogy a menny sok csillagát
Mind leszakíthatnám,
S a nap égető tüzét
Cseppig megihatnám.

Följebb, följebb, mégföljebb
Vígy engem, zenélve,
Távolabb s legtávolabb
A végtelen térbe...

Az idő fuvallatát
Hadd érezzem körben
És a teljes végtelent
Lüktetni szivemben!

Weöres Sándor fordítása 

 

 

Bacchanália

Füzért fejedre,
Tomboljon öröm!
Minden tovatűnik,
Az élet: üröm.

Csengjen a zene,
Dobogjon a hang,
Koklé-k édesen,
Mint sok vadgalamb.

Lombok a légben
Kavarogjanak,
Miénk más örvény,
Táncos forgatag.

Fogj serleget, idd
Bíbor italát,
Mint által-ütött
Mell vérsugarát.

A kéj vihara
Habosan fehér:
Szökőkút-sudár,
Levegőbe ér.

Hát élvezd a mát,
Holnap romba dül,
Mint marék hamu
Összekeverül.

Minden tovatűnik,
Az élet üröm,
Lángoljon, elégjen
A habos öröm!

Rózsa-koszorús
Fődnek tudni kár,
Vagy-e, leszel-e,
Vagy voltál-e már.

Kacagj, csak kacagj,
Könnyen bízd magad
Az örvényre, mely
Semmibe ragad.

Weöres Sándor fordítása

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Anna Laetitia Aikin-Barbauld, angol író, költő, irodalomtörténész, társadalomkritikus

szeptember 05, 2010 - 21:56

Anna Laetitia Aikin Barbauld (1743-1825) az angol romantika jelentős költője, esszéista, ezen kívül gótikus történeteket, illetve meséket is írt. Férjével a Palgrave Academy nevű fiúiskolát igazgatta, tanított is. Irodalomtörténészként 50 kötetes regénygyűjtemény szerkesztésével járult hozzá az angol kánon kialakulásához. Kiterjedt levelezést is folytatott. Leveleiben és esszéiben - kora normáit tekintve egy nő számára szokatlan módon - határozott politikai állásfoglalást tanúsított.

Gabriela Mistral chilei költő, tanár, diplomata (1889–1957)

április 08, 2017 - 22:22

Az első latin-amerikai nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott (1945). Lucila Godoy y Alcayaga néven egy eldugott chilei faluban született, baszk és indián ősöktől. Tanárként komoly szerepet vállalt Chile és Mexikó oktatásügyében. Nápolyban, Madridban és Lisszabon volt chilei konzul, számtalan nemzetközi kulturális szervezet tagja, oktatott a Columbia Egyetemen és a Vassar College-ban az Egyesült Államokban. Költészetének fő témái a szerelem, halál, a vágyott, de meg nem élt anyaság és szülőföldjének szépsége. Versein kívül hazájában irodalmi díj őrzi nevét.

Pavlina Pajk szlovén költő, író, feminista (1854–1901)

április 08, 2017 - 21:11

Szüleivel Olaszországban élt, az ő haláluk után, 16 éves korában tért haza. Nagybátyja házában találkozott a kor haladó értelmiségi képviselőivel. Első verse 1874-ben jelent meg, első regényét Občutki na novega leta dan címmel 1876-ban publikálta. Termékeny író volt, friss, egyéni stílusa hamar népszerű lett. Műveiben mindig a nők a főszereplők. 1884-ben megjelent cikke, a Nekoliko besedic o ženskem vprašanju (Néhány szó a nőkérdésről) az első olyan írás, amely a nők társadalomban elfoglalt helyzetéről beszél.