Idén is részt vettünk az Angyalhír emléksétán (beszámoló fotógalériával)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Idén is részt vettünk az Angyalhír emléksétán (beszámoló fotógalériával)

június 30, 2016 - 21:15
Idén a tavalyi hagyományteremtő alkalom után másodszor került sor az Angyalhír sétára. Az eseménnyel egy gyászoló édesanya, Seres Barbara szeretne emléket állítani mindössze hat hónapot élt fiának, akit az apja ledobott egy budapesti ház negyedik emeleti körfolyosójáról, majd utána ugrott.

Idén a tavalyi hagyományteremtő alkalom után másodszor került sor az Angyalhír sétára. Az eseménnyel egy gyászoló édesanya, Seres Barbara szeretne emléket állítani mindössze hat hónapot élt fiának, akit az apja ledobott egy budapesti ház negyedik emeleti körfolyosójáról, majd utána ugrott. Az idei sétára június 26-án vasárnap került sor. A megmozduláshoz a , a és az mellett a Nőkért Egyesület is csatlakozott azzal a céllal, hogy felhívjuk a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai ma Magyarországon nem kapnak megfelelő védelmet.

A séta június 26-án vasárnap 15 órakor - - a Clark Ádám tértől indult. Elöl középen Seres Barbara haladt két nő és két férfi aktivistával - a hozott molinón az ratifikációját követeltük. Szintén a menet élén haladt és , akik csatlakoztak hozzánk. 

A Lánchídról száz fehér léggömböt engedtünk el - többen filctollal üzenetet írtak rá Ádámnak, illetve az erőszak következtében elhunyt más áldozatoknak.

Utána folytattuk az utat a a Bazilikáig, ahol a résztvevők magukhoz vettek egy-egy Néma Tanút (a NANE egyesület nősziluettjeit, amelyek a partnerük vagy volt partnerük által megölt nőknek állítanak emléket). Először Bombera Krisztina és Jaksity Kata mondtak beszédet. Ezt követően Antoni Rita (a rendezvény társszervezője, a Nőkért Egyesület elnöke) arról beszélt, hogy ha az Isztambuli Egyezmény Magyarországon ratifikálva lenne, Ádám még most is élne. Takács Hajnal – családon belüli erőszak túlélő, az áldozatok jogaiért küzdő aktivista, az Újrakezdés csoport tagja, az Asszony verve c. könyv szerzője jogos dühvel nehezményezte, hogy a velünk szembejövő, a Bazilikába tartó papok nem hogy nem cstlakoztak hozzánk, de még meg is mosolyogtak minket.  (I. kerületi önkormányzati képviselő, antifasiszta és feminista megmozdulások rendszeres résztvevője) tágabb kontextusba helyezte a problémát és a hazai macsó politikát ostorozta. Pintér Marianna (családon belüli erőszak túlélő(je), az áldozatok jogaiért küzdő aktivista, blogger) a saját tapasztalatai felidézésével kérte az egybegyűlteket, hogy figyeljenek oda a környezetükben a bántalmazott nőkre és gyerekekre. Utána Németh Évi szólalt fel a fogyatékossággal élők nevében, akik még kiszolgáltatottabbak a bántalmazóknak, és még nehezebben tudnak segítséget kérni. Őt a Fehér Kendő Mozgalom egy aktivistája követte, végül pedig Lakos György (állatvédő, az erőszak áldozataiért küzdő aktivista) beszélt az áldozathibáztatásról és a jogállam hiányosságairól. (Megj. Az egyik Néma Tanú történetében az is szerepel, hogy a gyilkosa előbb végzett a család kutyájával is...) 

Végezetül Seres Barbara megköszönte mindenkinek, hogy eljött, és bejelentette, hogy a jövőben is folytatja az Angyalhír emlékséta megszervezését. 

Az Angyalhír sajtónyilatkozatát lásd .  

Fotók: Csöre András

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nők a rendszerváltozásban - a Szegedi Közéleti Kávéház Estje (fotógalériával)

január 20, 2013 - 20:23
Szegedi Közéleti Kávéház, 2013. január 15. (KATTINTS A KÉPRE a galéria megtekintéséhez)

"A nemek társadalmi helyzetével foglalkozó szakirodalom az 1990-es évek elején úgy látta, hogy a nők társadalmi csoportja a rendszerváltás „nagy vesztese”, hiszen szűkültek a munkavállalás lehetőségei, a politikában alacsonyabb lett a nők aránya, a mindennapi élet feszültségei, az anyagi gondok a családon belüli erőszak előretörését hozta. Vajon több mint húsz évvel a rendszerváltás után hogyan fordult a helyzet? Sikerült-e hatékony