Néger sisterhood a szolgaságban

Módosítás dátuma: 2009. december 15. kedd, 16:45 Írta: Harkai Daniella 2009. december 14. hétfő, 11:07

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

 
 

altToni Morrison (1931 - ) az első Nobel-díjas afro-amerikai nő, aki 1993-ban átvette műveiért a nagy presztizsű díjat. Regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

A kedves c. regénye megrázó tanúságtétel a néger nők és férfiak elnyomásáról, testi-lelki megaláztatásaikról, ugyanakkor érzékenyen ábrázolja a szabad világba történő átmenet pszichológiai és egzisztenciális nehézségeit egy hányattatott sorsú, de mégis erős nő alakján keresztül.

Sethe egy átmeneti kor gyermeke, amikor már a rabszolgatartó Dél enyhülni látszik, a felszabadítások megkezdődtek, mégis rengeteg nő és férfi szenved állati sorba kényszerítve, így Sethe, akit korábban megbecsültek az Édes Otthon liberális fehéremberei, egy csapásra szülőgépnek érzi magát az új háziúr, a névtelen tanító brutális vezetése alatt. Kétségbeesésében megszökik terhesen, viszontagságos és szenvedéssel teli útját szinte végig nők segítik önzetlenül, míg végül Északon sikerül eljutnia anyósáig, aki egy helyi, spontán szervezőső női természetvallás vezetője is egyben. Baby Suggs igyekszik helyreállítani menye, Sethe női identitását, igyekszik rávenni, hogy megkínzott, megerőszakolt testét újra megszeresse, de Sethe képtelen túltenni magát traumatikus élményén, amikor a tanító emberei erőszakkal elvették tőle anyatejét. Sethe női identitása ugyanis elsősorban anyaságában gyökerezik, számára a családi kapcsolatok, különösen a gyerekek, elsőrendű fontosságúak az öndefiniálásban, de a fehérember önkényesen átírhatja ezt a definíciót vagy akár meg is szüntetheti, ha eladja a gyerekeket. Sethe így, mikor délről rabszolgavadászok érkeznek, hogy visszahurcolják őt, kétségbeesett és brutális lépésre szánja el magát: megöli gyermekeit.

A kísértetek azonban visszatérnek, évekkel később Sethének újra szembe kell néznie démonaival és ebben megint nem kis segítségére lesz a falu női közössége.

A regény igaz történeten alapul, Margaret Garner nevét az 1850-es években mindenki ismerte, mint azét a rabszolganőjét, aki inkább megölte gyermekeit, mint hogy elveszítsék szabadságukat.

A könyvből 1993-ban filmet is készítettek, melyet többek között Oscarra is jelöltek.

 

Toni Morrison: A kedves, Bp., Novella, 2007. 421 p.

 

Megosztás:
| További lehetőségek...
Hozzászólások (6)Add Comment
66
...
Írta: Rita, december 14, 2009
Régen vettük ezt a regényt több órán is, az az igazság, hogy nekem nem nagyon tetszett... Ez az "inkább megöllek mint hogy elveszítselek"... ettől engem kiráz a hideg. Ezzel önkényesen minden későbbi lehetőségét elveszi a szabadságra. Ezt férfiak csinálták a feleségeikkel lányaikkal, hogy ne jussanak az ellenség kezére --- birtoklás, önkényuralom. ...Beauvoir ír egy nőről aki megfojtotta síró csecsemőjét, hogy ne bukjon le a katonák elől vele együtt bujkáló több tíz fő... :Ssmilies/sad.gif

Van viszont egy mondat a könyvben ami nagyon megragadott, emlékszem rá szó szerint: "They were not holding hands, but their shadows were."
64
...
Írta: Dana, december 14, 2009
Igen, az önbíráskodást fel lehet róni Sethének, bár ő a könyvben nem öli meg a gyermekeit (kivéve talán Kedvest), de Denvert lelkileg megnyomorítja (bár ő meg végül kitör a ketrecből és képes lesz megtalálni a saját identitását a szellemek helyett). De az is bizonyos, hogy a gyerekgyilkossági-kísérlet nem racionális döntés volt, hanem a Sethében végig ott bujkáló őrület kitörése, amely pszichózist viszont a fehér férfi okozta.
107
...
Írta: alomi, december 14, 2009
Ez a kijelentés "mikor már a rabszolgatartó Dél enyhülni látszik" sajnos nem teljesen igaz. Sethe rabszolgaként nőtt fel és menekült el - a polgárháború előtt pedig a rabszolgatartók sokkal paranoiásabbak voltak a politikai támadás miatt.
Hogy mi vitte rá, hogy megpróbálja megölni a gyermekeit? Ehhez azt is figyelembe kell venni, hogy Afrikából elhurcolt és fehér férfiak által megerőszakolt anyja félvér újszülötteit megölte, és csak őt, a fekete férfi lányát vállalta fel. Sethe arra emlékszik, kb. kétszer látta anyját, akit agyondolgoztattak, dajka nevelte, aki a fehér gyerekeket is szoptatta, és sohasem volt elég tej a feketéknek. Innen indul a "tej-kérdés" is: nem más GYEREKNEK adták, hanem terhesen megkorbácsolták, majd a tanító két kamasz unokaöccse fejték meg mint a tehenet!!! Ilyen élmények után nem gondolom, hogy meglepő Sethe reakciója, és nemcsak a gyerekeivel, hanem magával is végezni akart, csak nem volt rá ideje.
64
...
Írta: Dana, december 14, 2009
Kedves Alomi! Egyrészt nem véletlenül használtam a "látszik" szót az enyhülő Déllel kapcsolatban, másrészt szerintem van különbség, ezt maga Sethe is többször hangsúlyozza, az Édes Otthon korábbi vezetői (Mr. és Mrs. Garner) és a későbbi között (tanító), a szökés ötlete pontosan akkor merül fel, amikor a tanító odakerül és új rendszert vezet be. Én úgy emlékszem, a tejét egy csecsemő miatt vették el tőle, nem heccből - vissza kellene keresnem, de a könyvet már visszavittem a könyvtárba.
107
...
Írta: alomi, december 14, 2009
Kedves Dana! A könyvet elég jól ismerem, tanítottam is. A magyar fordítás nem tudom, hogy hangzik, de itt az angol: "I am full God damn it of two boys with mossy teeth, one sucking on my breast the other holding me down, their book-reading teacher watching and writing it up." Tehát elég nagyok voltak, hogy egy nőt lefogjanak. És "they handled me like I was the cow, no the goat, back behind the stable because it was too nasty to stay in with the horses." Egyébként nem volt más gyerek a farmon a sajátjain kívül - nő sem, a haldokló Mrs. Garneren kívül.
Azt meg elfelejtettem az előbb megemlíteni, hogy Sethe hallotta, amint a tanító arra oktatja a két fiút, hogy a rabszolgák emberi és állati tulajdonságait külön oszlopokba írják.
Mr. Garner valóban emberi módon bánt a rabszolgáival, de ez volt a kivétel - ez kiderül a könyv során megismert rabszolga-történetekből. Egyedi eset alapján nem lehet általánosítani - Sethe-nek épp jobbra fordult pár évre a sora, amikor oda került.
64
...
Írta: Dana, december 15, 2009
Kedves Alomi! Természetesen meg vagyok győzve smilies/smiley.gif, köszönöm a kiegészítést, továbbítani fogom a szerkesztőknek, hogy javítsák vagy töröljék. Sajnos, az angol szövegekkel nem tudok boldogulni smilies/sad.gif, de majd a közeljövőben.

Szóljon hozzá Ön is!
Kérjük, hogy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni. Ha még nincs fiókja, akkor regisztráljon!

busy