Küzdelem az erőszak ellen

Bántalmazó személyiség - próbáljuk időben felismerni

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Írta: Antoni Rita 2012. február 07. kedd, 16:26

 

A bántalmazottak sorsa a jogi eljárástól az esetleges új kapcsolatig

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. november 26. szombat, 15:02 Írta: E. Katha Baran 2011. november 26. szombat, 00:35

Bántalmazott. Hányszor hallottam mostanában ezt a szót ? Hányszor írtam le ?  Talán ezerszer is, nem számoltam. Számoltam viszont a napokat, az éjszakákat,annak idején, amikor arra vártam, hogy segítsen végre valaki, hogy biztonságban érezzük végre magunkat. Hosszú volt az út idáig.

Kitörni abból , amiben éltünk évek, hónapok óta, nem volt egyszerű. A legnagyobb erő ahhoz kellett, hogy merjek lépni, hogy akarjak véget vetni a borzalmaknak. Amikor erősebb az a felismerés, hogy ez már sohasem fog változni, hogy most már mindig így fogunk élni, akkor kisebb a félelem a bántalmazótól. Ahogy Feldmár András mondta, azért tudtam elmenni Magyarországról, mert nagyobb volt a félelmem attól, hogy ebben az elnyomásban kell élnem, mint attól, hogy mi lesz velem egy tökéletesen ismeretlen helyen.  

Rengeteg jó írás jelent meg a bántalmazó kapcsolatokról, sokan dolgoznak velem együtt azon, hogy ne maradjanak falakon belül a történetek, hogy felhívjuk a figyelmet a CSBE áldozataira , a tortúrára ami a feljelentést, segítség kérést követően elkezdődik. Amikor telnek a hetek, a hónapok, évek és szinte alig van előremozdulás, akkor azt érzik a bántalmazottak, hogy egy mocsárból átkeveredtek egy iszapba és itt még nehezebb néha, hiszen akitől segítséget kér az ember, rosszallóan néz, nem hisz neki, kétkedve hallgatja, és egy Ügyként kezeli. Gyakran érzi az az ember, hogy ő maga lett vádlott, ő az aki ellen az egész eljárás folyik. Hiányzik az empátia, sok esetben  szaktudás és valahogy nem látni az alagút végét.

Bővebben: A bántalmazottak sorsa a jogi eljárástól az esetleges új kapcsolatig

   

November 25 – Világnap a nők elleni erőszak megszüntetéséért

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. november 25. péntek, 19:04 Írta: Gyenese Andrea 2011. november 25. péntek, 11:53

A világnap és a hozzá kapcsolódó 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen (11.25.-12.10.) című rendezvénysorozat kapcsán Wirth Juditot, a NANE Egyesület munkatársát kérdeztük a családon belüli erőszak jelenségének Magyarországi vonatkozásairól. 

-Mivel foglalkozik a NANE Egyesület?

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület 1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy fellépjen a nők és a gyerekek ellen elkövetett erőszak ellen. A párkapcsolati erőszak felnőtt és gyerek áldozatai, illetve a családon belüli erőszak gyermek áldozatai számára fenntartott segélyvonal az Egyesület megalakulása óta folyamatosan működik, 1997 óta ingyenes telefonszámon (06 80 505 101), és évente átlagosan 2000 hívást fogad.

-Miért ez lett az egyesület fő tevékenységi területe?

Azért, mert a nők elleni erőszak, és azon belül is a párkapcsolati erőszak egy olyan társadalmi probléma, amelynek az áldozatai (általában nők és a gyermekeik) magukra vannak hagyva, és fontosnak tartottuk, hogy az áldozatok személyesen is kaphassanak segítséget, és a jelenség társadalmi jellegével is foglalkozzunk.

-Világ és Európai viszonylatban mennyire elterjedt a családon beüli erőszak? Magyarországon mik a tapasztalatok?

Európában - Magyarországon is - legalább minden ötödik nő él élete során legalább egy olyan kapcsolatban valamennyi ideig, amelyben a partnere fizikailag bántalmazza. Világviszonylatban a hozzánk hasonló kultúrkörökben hasonlóak az adatok, a patriarchálisabb társadalmakban ennél is több nő válik rendszeresen párkapcsolati erőszak áldozatává.

Bővebben: November 25 – Világnap a nők elleni erőszak megszüntetéséért

   

Damu Roland és a többiek: még mindig az erőszak az „Úr”?

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. október 10. hétfő, 13:28 Írta: Gyenese Andrea 2011. október 06. csütörtök, 22:30

altVilágunkban az agresszió mindennap jelen van. A párkapcsolati erőszak, és a nők bántalmazása még mindig gyakran használt „eszköze” egyes férfiaknak. A téma Damu Roland botrányai kapcsán, mostanság a médiában is „népszerű”. A sajnálatos eset következménye, hogy a bántalmazás, amely eddig túl sok figyelmet nem kapott, közbeszéd tárgya lett.

 

Nézzük a tényeket…

Napjainkban Magyarországon minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz a partnere. Ez azt jelenti, hogy mintegy félmillió bántalmazott nő él ma Magyarországon, kiknek „élettársa” az erőszak. Tény, hogy a világ szerte – köztük Magyarországon is – végzett kutatásokból kiderül: a párkapcsolati, testi erőszak esetében mintegy 95 százalékában férfi az elkövető és nő az áldozat. Az is tény, hogy Magyarországon minden héten meghal valaki családon belüli erőszak következményeképp. Mára szinte mindennapossá vált, hogy a híradóban a főcímzenét rögtön olyasfajta hír követi, hogy X.Y. megverte, megölte, megerőszakolta élettársát, feleségét, barátnőjét. Talán fel sem kapjuk rá a fejünket, hiszen a híradók általában erőszakról, gyilkosságokról és szerencsétlenségekről szólnak. Mégis azt gondolom, hogy a legtöbben azért nem foglalkoznak vele, mert társadalmunkban az asszonyverés sokak számára még mindig elfogadott. Ahogy azt jól ismert közmondás tartja: Pénz számolva, asszony verve jó. A nőverés elfogadottságát, valamint egyes férfiakban, és nőkben jelenlevő szolidaritást az erőszakot elkövetővel a Damu ügyben nyilatkozók szavai is alátámasztják. Számos, a témával kapcsolatos médiában megjelenő cikkben olvashattuk, hogy „asszonyverő celebünk” szorgalmas, megbízható és normális kolléga és rendes, kedves, fiú volt. Látszatra. Ez egyébként alátámasztja azt az általános tapasztalatot, hogy a legtöbb bántalmazó átlagos, mások által normálisnak mondott életet él kollégái, vagy felületes ismerősei szerint. Valóban, a legtöbb erőszaktevő homlokán nincs ott a jel: „verem a nőket”. Gyakran előfordul, hogy társaságban kifejezetten kedvesek partnerükkel, a bántalmazást „otthonra tartogatják”. Sokszor azonban ennek az ellenkezője igaz, vannak, akiket nem riaszt vissza a nyilvánosság.

Bővebben: Damu Roland és a többiek: még mindig az erőszak az „Úr”?

   

Magyarország aláírására várva

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. június 05. vasárnap, 07:01 Írta: Katica 2011. június 05. vasárnap, 07:00

Magyarország aláírására várva
Magyarország haladéktalanul csatlakozzon a nők elleni erőszak elleni európai egyezményhez!

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (NÉ) mint az Európai Női Lobbi tagszervezete, és a NÉ tagszervezetei felhívják Magyarország kormányát, hogy aláírásával csatlakozzon az Európa Tanács (ET) egyezményéhez (CETS n° 210), melynek célja a nők elleni erőszak, illetve a párkapcsolati erőszak minden formája elleni hatékony fellépés.

 
 

 

 

Bővebben: Magyarország aláírására várva

   

1. oldal / 15