Tudatosságnövelés
Bántalmazó személyiség - próbáljuk időben felismerni
Írta: Antoni Rita 2012. február 07. kedd, 16:26
Ehhez mit szóltok? (Olvasónktól érkezett)
Írta: Antoni Rita 2012. január 25. szerda, 10:16
Nekem nem ez a feminizmus: „semlegesneműnek” nevelés, avagy a ló másik oldala
Módosítás dátuma: 2012. február 09. csütörtök, 20:03 Írta: Antoni Rita 2012. január 24. kedd, 19:38
(Megj.: a cikk a szerző személyes véleményét tükrözi, annak egyes állításairól más feministák véleménye eltérő lehet.)Korábbi cikkek:
http://velvet.hu/sztori/2011/07/09/betiltottak_a_nemeket_a_sved_oviban/
http://divany.hu/poronty/2011/06/01/a_szulok_titkoljak_gyermekeik_nemet/
Látjuk, és olvasóink is gyakran – nemritkán aggódva! – jelzik: a különböző népszerű hírportálokon sorra jelennek meg cikkek arról, hogy egyes szülők (illetve óvodák), a nemi sztereotípiák hatását enyhítendő, drasztikus módszerhez folyamodnak, és eltitkolják gyerekek nemét. Sajnos ezt az új „divatot” nemritkán összefüggésbe hozzák a feminizmussal, pedig mi, feministák ezt egy nagyon, sőt ijesztően szélsőséges gyakorlatnak tartjuk, és többségben nem értünk egyet vele. Én feminista anyukát sokat ismerek, olyat viszont egyet sem, aki feministaként támogatná ezt a bizarr ötletet! Hiába kiáltottak farkast annak idején egyesek: az óvodai reformnak sem ez lett volna a célja, hanem a nemi sztereotípiáktól mentes nevelés.
Bővebben: Nekem nem ez a feminizmus: „semlegesneműnek” nevelés, avagy a ló másik oldala
Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?
Módosítás dátuma: 2012. január 24. kedd, 10:38 Írta: Pál Móni 2012. január 24. kedd, 10:37
Az elmúlt húsz évben sokan, sokféle formában foglalkoztak azzal, hogy érdemes lenne-e bevezetni egy olyan, alanyi jogon járó juttatást, ami egy politikai közösség minden tagjának egyéni alapon járna, anyagi helyzettől függetlenül, munkakötelezettség nélkül. Ez a juttatás az alapjövedelem (basic income, Grundeinkommen); korábban többek között területi osztalékként, állami prémiumként, garantált létfenntartási minimumként vagy állampolgári bérként hivatkoztak rá. Az alapjövedelmet egyelőre csak Alaszkában vezették be, sok országban pedig vita tárgyát képezi, milyen formában, hogyan, milyen forrásból lehetne biztosítani. Ezekben az országokban valószínű, hogy készpénzben, rendszeresen fizetnék, és egy életen át járó juttatás lenne (az esetleges börtönbüntetések idejére felfüggesztve). Az összeg megállapításakor mindenképpen figyelembe kell venni különböző gazdasági, politikai, és ökológiai szempontokat.
Bővebben: Segíti-e az alapjövedelem a női egyenjogúság elérését?
Nők, társadalmi nem, női öntudatnövelés - 6. rész: Szakirodalom, tudományágak szerint csoportosítva - UTOLSÓ BŐVÍTÉS febr. 21.
Módosítás dátuma: 2012. február 21. kedd, 18:44 Írta: Antoni Rita 2012. január 24. kedd, 00:00
Bakó Boglárka, Tóth Eszter Zsófia (szerk.) Határtalan nők. Kirekesztés és befogadás a női társadalomban. Budapest: Nyitott Könyvműhely Könyvkiadó, 2008.
Bourdieu, Pierre. Férfiuralom. Napvilág, Bp., 2000.
----. „Férfiuralom. Beszélgetés Pierre Bourdieu-vel.” Replika 1994/13-14.
Bullain, Nilda, Büky Dorottya, Hernádi Miklós, Hrubos Katalin, Koncz Katalin, Márton László, Dr. Szilágyi Vilmos, Tóth Olga. „Körkérdés a nőkről.” Replika 1994/13-14.
Gelsei Gergő et al. A láthatatlanság vége. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Budapest: Alapítvány a Társadalomelméleti Kollégiumért, 2004.
H. Sas Judit. Nőies nők és férfias férfiak. A nőkkel és a férfiakkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák élete, eredete és szocializációja. Budapest: Akadémiai, 1984.
Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Budapest: Replika Kör. 1994.
----. Szex és forradalom. Tíz monológ. Replika Kör, 2001.
További cikkeink...
1. oldal / 42
