Tudósok, kutatók, orvosok, feltalálók
Beulah Henry feltaláló 1887 - 1973
Módosítás dátuma: 2012. április 18. szerda, 06:37 Írta: Mamika 2012. április 16. hétfő, 10:04
Az 1900-as évek elejének egyik legismertebb amerikai feltalálója 1887-ben született, művészeti érdeklődésű családban. A Queens és az Elizabeth College hallgatója volt 1909-től, bölcsészeti tárgyakat tanult, később sokszor említette, hogy műszaki ismeretei hiányosak.
„Nem tudom eldönteni, hogy előny vagy hátrány-e műszakilag annyira tájékozatlannak lenni, mint én vagyok. Nem ismerem a szakkifejezéseket és valószínüleg megnehezítem a műszaki rajzolók dolgát, amikor megpróbálom az elképzeléseimet elmagyarázni, de az üzemekben, ahol ismernek, rendkívül türelmesek velem, talán mert hisznek a találmányaimban.”
Első szabadalmát, egy fagylaltkészítő gépet, 1912-ben jegyeztette be. Életműve több, mint 110 találmány, 49 szabadalom. Két céget alapított, az egyik a Henry Umbrella and Parasol Company, a másik a B.L. Henry Company of New York volt, mindkettőnek ő volt az elnöke.
Az 1920-as évek elején New York-ba költözött. Szállodákban lakott, élénk társadalmi életet élt, férjhez nem ment. A korabeli lapok Beulah-t gyönyörű, vöröshajú, kecses, karizmatikus személyiségnek írták le.
Beulah találmányai nem korlátozódtak egyetlen területre. Az egyik legsikeresebb a cserélhető huzattal ellátott esernyő volt, amit a hölgyek ruhájukhoz illően tudtak hordani.
A Latho zárható szivacs volt, belsejében szappannal, a gyerekek számára készült változat baba formájú volt. A szivacs gyártásához nem talált megfelelő gépet, ezért tervezett egyet.
Gyerekek számára sok találmánya volt Beulahnak, egyik pl. az órát tanította, a másik országismeretet, babái cserélhető parókákat viseltek, szemük színét gombnyomásra változtatták.
Néhány találmánya: hajgöndörítő, pumpa labdák felfújására, orsó nélküli varrógép. A Protograph olyan írógép volt, amely az eredeti mellett indigó nélkül négy másolatot készített.
Találmányai kényelmes egzisztenciát biztosítottak Beulah Henry számára. Életének jórészében szállodákban lakott, leggyakrabban New Yorkban, a Hotel Victoriában. Sok minden érdekelte, a Museum of Natural History, Audubon Society, League for Animals tagja volt, festeni is szeretett. Egész életén át tevékenykedett, utolsó szabadalmát 1970-ben, 83 éves korában jegyezték be.
Hozzászólások (0)
Anita Borg amerikai informatikus 1949 – 2003
Módosítás dátuma: 2012. február 12. vasárnap, 20:38 Írta: Mamika 2012. február 10. péntek, 21:00
“Illedelmes nők ritkán csinálnak történelmet” –virított a felirat a pólóján
Anita Borg 1949. január 17-én született Chicagoban. “Anya azt mondta, hogy a matek szórakoztató, én meg hittem neki.” - felelte a pályaválasztása okát firtatóknak.
Washingtonban és New Yorkban járt egyetemre, doktori fokozatot az utóbbin szerzett 1981-ben számítástechnikából. 12 évet töltött a Digital Equipment's Western Research Laboratory-nál, Palo Alto-ban a Network Systems Laboratory szaktanácsadó mérnöke volt. A MECCA kommunikációs és információs rendszer kifejlesztését vezette, valamint kifejlesztett és szabadalmaztatott egy komplett módszert, amellyel nagysebességű memóriarendszereket lehet elemezni és tervezni.
1987-ben, az egyik rangos szakmai konferencián tünt fel neki, hogy milyen kevés a női résztvevő. Az ott jelenlevő nőkkel indult a Systers, egy levelezőlista és információcserélő közösség, amely támogatást, tanácsokat és bíztatást adott a számítástechnikai területen dolgozó nőknek. A Systers-nek ma több, mint háromezer tagja van a világ minden részéből.
Számítástechnikával foglalkozó nőknek 1994-ben tartották az első Grace Hopper Celebration of Women in Computing Conference rendezvényt, egyik alapító tagja Anita Borg volt. A kétévente megtartott konferencia a legnagyobb női számítástechnikai rendezvény a világon.
Anita Borg hitt abban, hogy a technika komoly befolyással van az élet minden területére, és fontosnak tartotta, hogy a nők ne legyenek kirekesztve belőle, ne passzív szemlélői, hanem aktiv résztvevői és vezetői is legyenek a csúcstechnikának. 1997-ben megalapította az Institute for Women and Technology-t, kettős küldetéssel:
- növelje a nők befolyását a technika valamennyi területén, és
- növelje a technika pozitiv befolyását a nőkre a világon
Az intézet programokat és forrásokat kínál a tudományos területen és az iparban dolgozó nőknek egyaránt, hogy elősegítse karrierjüket választott területükön. A sokoldalú és értékes támogatás világszerte sok nő életében jelentett minőségi változást.
Értékes munkáját felismerve Bill Clinton elnök Anita Borgot 1999-ben a Presidential Commission on the Advancement of Women and Minorities in Science, Engineering, and Technology (a tudomány és a technika területén a nők és a kisebbségek előmenetelével foglalkozó elnöki bizottság) tagjává nevezte ki.
Anita meglehetősen rövid élete során sok, komoly elismerésben részesült, mutatóba néhány: Augusta Ada Lovelace Award az Association of Women in Computing-tól, Electronic Frontier Foundation Pioneer Award, Association for Computer Memory Fellows Award, Heinz Award for Technology, the Economy, and Employment.
Anita Borg 2003 áprilisában, agydaganatban halt meg. Az általa alapított intézet emlékének megőrzésére az Anita Borg Institute for Women and Technology nevet vette fel.
Munkásságának elismeréséül a Google ösztöndíjat alapított The Google Anita Borg Memorial Scholarship elnevezéssel, melynek célja a számítástechnika és csúcstechnológia területén dolgozó nők aktivitásnak, vezetővé válásának támogatása.
Karen Spärck Jones brit informatikus
Módosítás dátuma: 2012. január 10. kedd, 20:09 Írta: Mamika 2012. január 10. kedd, 16:33
„A számítástechnika túl fontos ahhoz, hogy a férfiakra bízzuk.”Az idézet Karen Spärck Jones-tól, a Cambridge egyetem professzorától, a Brit Tudományos Akadémia tagjától származik, aki fél évszázadnál többet dolgozott az információkeresés, a természes nyelvi feldolgozás területén, számítógépes szakemberek egész nemzedékére volt hatással. Az informatika tudományának egyik úttörője hosszú, eredményekben gazdag pályát mondhat magáénak.
Karen Spärck Jones 1935. augusztus 26-án az angliai Huddersfield-ben született norvég anyától és angol apától. A helyi középiskola elvégzése után Cambridge-ben történelmet és filozófiát hallgat. Tanulmányai befejezése után rövid ideig tanít, de ez nem igazán köti le.
1956-ban a Cambridge Language Research Unit-ban kap kutatói állást és lehetőséget doktori értekezésének elkészítéséhez. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Roger Needham-al, aki a matematikai (később számítógép) laboratórium doktorandusza.
Karen 1964-ben sikeresen megvédi doktori disszertációját, és elnyeri a Newnham College hároméves, információkeresési témájú kutatói ösztöndíját. Ennek sikeres befejezése után a Royal Society ötéves, tekintélyes ösztöndíját kapja meg. 1973-ban tudományos tanácsadó lesz, és a British Library részére végez kutatásokat, 1983-ban a General Electric Company-tól kap ötéves kutatói megbizatást.
Péter Rózsa matematikus 1905-1977
Módosítás dátuma: 2011. november 17. csütörtök, 14:55 Írta: Mamika 2011. november 17. csütörtök, 11:19
Játék a végtelennel című, világsikerű könyvének előszava így kezdődik:
"A könyv a nem-matematikus érdeklődésű intellektuális embernek szól: az irodalom, a művészet, a humanum emberének. Sok szépet kaptam arról az oldalról, most viszonzásul átnyujtom a matematikát. Hadd lássák meg: nem vagyunk olyan messze egymástól. Én nem azért szeretem a matematikát, mert - így mesélték nekem - alkalmazni lehet a technikában, hanem azért, mert szép. Mert játékos kedvében teremtette az ember és a legnagyobb játékra is képes: megfoghatóvá tudja tenni a végtelent. Végtelenségről, ideákról hiteles mondanivalói vannak. És mégis annyira emberi, korántsem az a bizonyos kétszer-kettő: magán viseli az ember alkotásának minden bizonytalanságát."
Péter Rózsa a Mária Terézia Leányiskola elvégzése után a budapesti tudományegyetemen először kémiát, majd matematikát hallgatott. 1927-ben végzett, ezt követően polgári iskolában tanított és doktori értekezésén dolgozott, melyet 1935-ben védett meg, témája a rekurziv függvények vizsgálata. Munkájának egyik eredménye, hogy a zürichi nemzetközi matematikai kongresszuson tartott előadása alapján a matematika egyik önálló ágának fogadták el a rekurziv függvények kutatását.
Péter Rózsa zsidó származású volt, ezért a fasiszta törvények alapján 1939-ben állásából elbocsátottak, majd gettóba zárták. A kiközösítés évei alatt írta meg leghíresebb könyvét, melyet számtalan nyelvre lefordítottak, és amelyik jónevű szakmai kritikusok szerint alapmű, a matematikai ismeretterjesztés talán legszínvonalasabb munkája. Szeretett tárgyáról írja ebben a könyvben: „Én így képzelem: a matematika forrása, vagy legalább is egyik forrása az ember játékos természete és éppen ezért nemcsak tudomány a matematika, hanem legalább ugyanolyan mértékben művészet is.”
A háború után középiskolában tanított, majd a budapesti Pedagógia Főiskola tanszékvezető tanára lett, ennek megszűnése után nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora volt.
1952-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, elsőként a magyar női matematikusok közül. Munkásságát nemcsak itthon, de külföldön is ismerték, elismerték. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta, 1951-ben Kossuth-díjas, 1970-ben és 1973-ban Állami díjas lett, 1953-ban megkapta a Bólyai János Matematikai Társulat Beke Manó díját. Tagja volt a Journal of Symbolic Logic és a Zeitschrift für mathematische Logik und Grundlagen der Mathematik tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságának.
Élete végén azzal foglalkozott, hogyan lehet szakterületén kihasználni a számítógép nyújtotta lehetőségeket; utolsó műve erről a témáról írt monográfiája volt.
Sokat fáradozott azon, hogy felkeltse lánytanítványaiban a matematika iránti érdeklődést, a Játék a végtelennel-ben gyakran említi őket:
„Mindenesetre az osztály elé tártam: ’Zsuzsinak van egy érdekes problémája.’ Még jóformán be sem fejezem, hát a legélénkebb eszű kislány úgy jelentkezik, hogy majd kiesik a padból. ’Csacsiság lesz az, Évi, ennyi idő alatt csak nem jöhettél rá.’ De nem, ő tudja. ’Hát mondd.’.... Kénytelen voltam elégtételt szolgáltatni Évinek: én ezt sohasem tudtam volna ilyen szépen elmagyarázni. Csodálatos megfigyeléseik vannak az ilyen kis elfogulatlan kutatóknak.”
Péter Rózsa néhány fontosabb munkája: Játék a végtelennel Budapest, 1945; Rekursive Funktionen Budapest, 1951; Mathematics is Beautiful. The Mathematical Intelligencer 12: 58-64, 1964; Rekursive Funktionen in der Computer Theorie Budapest, 1976.
Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus 1815 – 1852
Módosítás dátuma: 2011. november 06. vasárnap, 16:46 Írta: Mamika 2011. október 24. hétfő, 12:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
Annabella tartott attól, hogy a kislány örökölheti apja költői tehetségét, ezért egészen kicsi korától matematikára és zenére taníttatta. Első tanárai között volt Augustus DeMorgan matematikus, aki a Boolean algebra (logikai műveletekkel foglalkozó algebra) egyik elméleti megalapozója.
Ada 17 éves korában ismerkedett meg Charles Babbage matematikussal, aki többek között a függvénytáblák számitásainak automatizálásán dolgozott. Az ismerkedésből életre szóló munkakapcsolat lett, fennmaradt levelezésükben többek között matematikai, logikai, csillagászati problémákat, az “analítikus gép” megvalósítását vitatták meg.
Ada jóbarátnőjének, Mary Sommerville matematikusnak házában találkozott Lord William Kinggel, a későbbi Earl of Lovelace-al, akihez 1835-ben feleségül ment. A házaspárnak három gyermeke született, akiknek nevelését Ada jórészt az anyjára bízta.
Bővebben: Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus 1815 – 1852
További cikkeink...
1. oldal / 3
