Politikusok

Alexandra Kollontáj

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2012. március 31. szombat, 15:54 Írta: Mamika 2010. március 19. péntek, 12:15

altAlekszandra Mihajlovna Kollontáj 1872-1952

orosz forradalmár, diplomata, író

 

A legbefolyásosabb marxista feminista 1872 március 31-én Szentpéterváron született előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.

 

Húszéves korában férjhez megy Vlagyimir Kollontájhoz, fiuk születik. Alekszandra egy nagy textilgyárban szembesül a munkásnők helyzetével, ahol mérnök férje a szellőztetőberendezés üzembeállítását irányítja. Bekapcsolódik az illegális Politikai Vöröskereszt mozgalomba, esti iskolát tart a szentpétervári munkásoknak, röpcédulákat ír és terjeszt, adományokat gyűjt. 1898-ban Svájcba utazik, a zürichi egyetemen közgazdaságot hallgat. Oroszországba való visszatérése után folytatja nőmozgalmi tevékenységét, szervezi a munkásnőket hogy álljanak ki érdekeikért a munkaadókkal szemben, és ha szükséges, lépjenek fel a szocialista szervezetekben is előforduló hímsoviniszta megnyilvánulások ellen.

Bővebben: Alexandra Kollontáj

 

Angela Merkel a legbefolyásosabb nő

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. december 26. hétfő, 12:31 Írta: Katica 2009. augusztus 20. csütörtök, 14:39

http://index.hu/kulfold/2009/08/20/angela_merkel_a_legbefolyasosabb_no/

Továbbra is Angela Merkel német kancellár vezeti a világ száz legbefolyásosabb nőjének listáját a Forbes amerikai magazin szerint.

Angela Merkelt már negyedszer áll az első helyen, és rajta kívül a lista élén álló másik kilenc nő mind vállalatvezető, mint például Anne Lauvergeon, a Areva francia atomipari vállalat főnöke, aki megőrizte tavalyi 9. helyét, vagy Irene Rosenfeld, a Kraft Foods elnöke (6.).

Míg tavaly Condoleezza Rice akkori amerikai külügyminiszter a 7. helyen állt, utóda, Hillary Clinton a 36. helyre esett vissza a tavalyi 28. helyéről, amikor még New York állam szenátora volt.

Christine Lagarde francia gazdasági miniszter a 17., az amerikai first lady, Michelle Obama pedig a 40. A listán szereplők több mint 60 százaléka amerikai. Sonia Sotomaior, az amerikai legfelsőbb bíróság első spanyol ajkú bírája az 54., kissé lemaradva Janet Napolitano belbiztonsági miniszter (51.) mögött.