Filozófusok

Mary Astell filozófus, író 1666 – 1731

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. december 19. hétfő, 12:44 Írta: Mamika 2011. november 26. szombat, 13:53

altMeggyőződése  szerint a nők éppen olyan értelmesek, mint a férfiak, és pontosan annyi joguk van a tanuláshoz, mint azoknak.
 
Az első angol feminista írónak mondott Mary Astell jómódú, szénkereskedelemmel foglalkozó Newcastle-i családban született. A jóeszű gyereket pap nagybátyja latinra, franciára, matematikára, logikára és filozófiára tanítja. 18 éves korában, apja és anyja halála után London Chelsea negyedébe költözik. Hamarosan ismeretséget köt fontos politikai és irodalmi személyiségekkel, megjelennek vallásos tárgyú versei, élénk levelezést folytat a korabeli művészekkel és filozófusokkal.
 
Hisz a nemek közötti intellektuális és társadalmi egyenlőségben, hangoztatja, hogy a nők szellemi képességei semmivel sem alábbvalók a férfiakénál, és hogy a nő is képes ügyeinek önálló intézésére, döntéshozatalra. Egyik írásában arra kéri a férfiakat, ne otthonuk rabjának, hanem értelmes teremtményeknek tekintsék a nőket. „Ha minden ember szabadnak született, hogyan lehetséges, hogy minden nő született rabszolga?”

Astell világosan látta, milyen fontos, hogy a majdnem kizárólagosan férfi írók mellett a nők is hallassák hangjukat. Új szemszögből kell nézni a nőkre és a társadalomban betöltött szerepükre, mutatta meg a korabeli közép- és felső osztályba tartozó nőknek, nem szükséges, hogy olyan férfiaktól függjenek, akikre sem szükségük, sem igényük nincs. Két legfontosabb művének a célközönsége is ezek a nők, akikkel az ebben az időben alakuló feminista nézeteket kívánta megismertetni.

Bővebben: Mary Astell filozófus, író 1666 – 1731

 

Női filozófusok (születésük sorrendjében)

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. május 03. kedd, 17:28 Írta: Antoni Rita 2011. május 03. kedd, 17:25

A lista, illetve a nevekhez tartozó cikk-és linkgyűjtemény folyamatosan bővül. Kérjük olvasónkat, kiegészítéseikkel segítsék munkánkat!

 

(Maroneiai) Hipparchia (Kr. e. ca. 350-280)

Hüpatia (Kr. u. 350 és 370 között – 415)

Hildegard von Bingen (1098-1179)

Heloise (1101-64)

Mechtild von Magdeburg (1207-1282/94)

Christine de Pisan (ca. 1365-1434)

Ann Conway (1630-79)

Elena Cornaro (1678-ban szerzett filozófiai doktorátust a padovai egyetemen)

Mary Wollstonecraft (1759-1797)

Christine Ladd-Franklin (1847-1930)

Stefania Wolicka (orosz, a zürichi egyetemen szerzett doktorátust, a legtöbb forrás szerint első nőként, de ld. Cornaro)

Helena von Druskowitz (1856-1918)

Jane Addams (1860-1935)

Lou Andreas Salomé (1861-1937)

Mary Calkins (1863-1930)

Gertrude Stein (1873-1946)

Hedwig Conrad-Martius (1888-1966)

Edith Stein (1891-1942)

Charlotte Bühler (1893-1974)

Hannah Arendt (1906-75)

Simone de Beauvoir (1908-86)

Simone Weil (1909-43)

Elisabeth (G. E. M. ) Anscombe (1918-2001)

Iris Murdoch (1919-99)

Heller Ágnes (b. 1929)

Luce Irigaray (b. 1932)

Sandra Harding (b. 1935)

Helene Cixous (b. 1937)

Julia Kristeva (b. 1941)

Martha Nussbaum (b. 1947)

Seyla Benhabib (b. 1950)

Judith Butler (b. 1956)

 

Catherine MacKinnon (b. 1946)

 

Herta Nagl-Docekal

Delia Steinberg Guzmán

Marilyn Friedman

Geneviéve Lloyd

Madonna Kolbenschlag

Amelie Oksenberger Rorty

Rosalind Hurshouse

Amy Gutmann

Mary Hesse

 

Philippa Foot

Susan Sontag

Theresa de Lauretis

Susan Haack

 

 

Profeminista mainstream/férfi filozófusok:

 

Poulain de la Barre

John Stuart Mill

Richard Rorty

 

 

Részben profeminista gondolatokat megfogalmazó filozófusok:

 

Platón

 

 

Heller Ágnes Goethe-érmet kap! Gratulálunk!

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Módosítás dátuma: 2011. december 26. hétfő, 02:49 Írta: Katica 2010. június 17. csütörtök, 12:10

index.hu/kultur/blog/2010/06/17/goethe-ermet_kap_heller_agnes/

Heller Ágnes filozófus is átveheti idén a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét, a Goethe-érmet.

 

Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12.–) Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 

Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége.

Zsidó származású polgári családban született, a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15. éves korában már jöttek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette, az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A II. világháború után Magyarországon is visszavonták a rasszista törvényeket, Heller Ágnes felső fokú tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen magyar-filozófia szakon 1947–1951-ig. 1951-ben nyert magyar-filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet.

A Budapesti Iskola[1] megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958-1963-ig Heller középiskolában tanított. 1963–1973-ig az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, emiatt 1973-ban kizárták az MSZMP-ből, s egyben állásától is megfosztották. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben egy hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult.

Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a Saõ Paoló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben 1990-től már hazajárt, filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemen (1994-) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor beválasztották a MTA levelező (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője napjainkban is. 2010-től professor emeritaként ismét tanít az ELTE Esztétika Tanszékén.

Elkötelezettsége, demokratikus gondolkodása az 1960-as évek közepétől az új gazdasági mechanizmus szellemének jegyében leginkább Bibó Istvánéval rokon: a polgári demokratikus gondolatszabadság jegyében gondolkodni, politizálni, tudományokat művelni.

Forrás: wiki (mi más?)