Feminista irodalomkritika
A kanonizáció kirekesztő mechanizmusai nemek és műfajok szerint
Módosítás dátuma: 2012. február 05. vasárnap, 16:47 Írta: Antoni Rita 2012. február 05. vasárnap, 16:42
A klasszikus Mohácsy K.-féle tankönyvek alapján:
- a TK "helyreteszi" már az elején a tanulót, már a gyakran ostorozott detektívregényt is, és (ha egyáltalán megemlítik) tudományos-fantasztikus irodalmat (más műfajról szó sincs) a degradált "szórakoztató irodalom" területére száműzve.
- a 4 év alatt mindössze 4 női szerző kerül említése: Szapphó, Kaffka Margit, Nemes Nagy Ágnes, Szécsi Margit, közülük is csak az első szerepel a törzsanyagban részletesen tárgyalva. KM-ról csak kép van (Nyugatosok), NNÁ-ról egy apróbetűs bekezdés, SZM pedig a 4.-es kiegészítő anyagban szerepel csak.
Annyi újításra a hallgatóim felhívták a figyelmet, hogy Mary Shelley Frankensteinje emelt szinten szerepel "az irodalom határterületei" témakörben, törzsanyagban nem. Több nő az érettségi tételekben nem szerepel. (?)
- a fantasztikum irodalma egyáltalán nem képviselteti magát a középiskolai irodalomoktatásban, csak a szatirikus-abszurd formákban jelenik meg. (Gulliver utazásai, köpönyeg, Örkény, stb.)
- ha fantasztikus szerző említésre kerül, akkor csak realista művei kapcsán, fantasztikus munkásságát elhallgatják (St. Reymont, Poe, Maupassant, Babits, Jókai)
Ez ma is így van? Tapasztalatokra lennék kíváncsi!
Joanna Russ a nőirodalomról
Módosítás dátuma: 2011. január 24. hétfő, 13:39 Írta: Antoni Rita 2011. január 24. hétfő, 13:37
Virginia Woolf: Saját szoba
Módosítás dátuma: 2010. július 09. péntek, 11:16 Írta: Harkai Daniella 2010. július 09. péntek, 11:12
Virginia Woolf (1882 – 1941) a huszadik század egyik legzseniálisabb írója, a hagyományos próza megújítója, regényei a tudatfolyam-technika csúcsteljesítményei. A belső ábrázolásmód és az idő-tér-élmények, -érzékelések bemutatása, elemzése mellett több regényében is helyet kapnak feminista kérdések, így elsősorban az Orlandóban (női írás, nemek átjárhatósága, gender, androgenitás) vagy a Messzeségben (egzisztencializmus, határ-kérdések, önmegvalósítás). A nőkkel kapcsolatos gondolatait azonban legpregnánsabban és egyben hihetetlen szellemességgel két esszéjében fogalmazta meg, a Saját szoba és a Három adomány címűben, most a feminista irodalomkritika klasszikusát, a Saját szobát ajánlom a figyelmetekbe.
