Könyvajánlók- és kritikák
„Könny, kacagás, izgalom, az égvilágon minden…” Angela Carter. Esték a cirkuszban. Budapest: Magvető, 2011. Ford. Bényei Tamás
Módosítás dátuma: 2011. november 13. vasárnap, 16:54 Írta: Dr. Kérchy Anna 2011. november 13. vasárnap, 16:25
A Magvető kiadó a hazai könyvpiac és irodalmi kánon jelentős hiányosságát orvosolta, mikor végre idén ősszel megjelentette Angela Carter Esték a cirkuszban című regényét. Érthetetlen, hogy a nemzetközi elismertségnek örvendő, számtalan nyelvre lefordított, és az angol nyelvterületen mára már klasszikusként számontartott írónő tollából ezidáig magyar nyelven csak egyetlen novelláskötete, A Kínkamra és más történetek látott napvilágot még 1992-ben, az Európa Zsebkönyvtár jóvoltából. Ám akkor hiába ejtette rabul magyar olvasóit Carter féktelen fantáziája e felnőttek számára újraírt tündérmesegyűjteményben, mely olyan emlékezetes, erotikusságukban is erős hősnőket vonultatott fel, mint a farkast sztriptízzel megszelídítő, késével ördögien bánó, pimasz Piroska figurája, közel egy évtizedet kellett várni a folytatásra. Most szerencsére újra feltárul előttünk Carter varázslatos világa, méghozzá egyik legfordulatosabb és legjellegzetesebb mágikus realista regényével.
Az Esték a cirkuszban a folytonosan korlátokat feszegető szerző minden rebellis stílusjegyét magán viseli. A műfajilag behatárolhatatlan, pikareszk kalandregényt, ironikus fejlődésregényt, feminista románcot, historiografikus metafikciót ötvöző történet színhelye, a vándorcirkusz, a társadalom peremvidékén mozgó, rituális-szakrális tér, ahol a hagyományos törvényszerűségek felfüggeszthetők, a játékszabályok újraértelmezhetők, és ahol a számoló majmoktól kezdve, a táncoló s tükörré olvasó tigriseken át, az őrjöngő bohócokig minden a nézőközönséget elbizonytalanító káprázatos trükként kerül előadásra. Akár csak maga Fevvers, az otrombán gigantikus termetű, ám káprázatos szárnyakkal bíró, légtornász főhősnő groteszk lénye, kinek valódi mivoltjára – hogy vajon szörnyszülött, természeti csoda, Léda és a hattyú mitikus reinkarnációja, vagy csupán ügyes svindli, szemfényvesztés-e – mindvégig nem derül fény, sem a róla oknyomozó riportot készítő, s belehabarodva bohócnak álló világcsavargó Jack Walser, sem Jack szövegen kívüli megfelelője, a megfejtésre áhítozó olvasó számára.
Kate Chopin és az Ébredés
Módosítás dátuma: 2011. november 06. vasárnap, 16:44 Írta: Antoni Rita 2011. október 29. szombat, 19:39
A szegedi Lazi Kiadónál egy hete megjelent Kate Chopin Ébredés című regénye."Lényegében Mrs. Pontellier lassan rájött, miféle hely van számára, mint egyszeri és megismételhetetlen emberi lény számára kijelölve az univerzumban, és egyúttal felismerte a különbséget a körülötte és a benne levő világ közt. Úgy tűnt, mindezen tudás súlya túlságosan is nyomasztó egy huszonnyolc esztendős fiatal hölgy lelkének – feltehetően meghaladja mindama bölcsességet, amit a Szentlélek állítólag kegyeskedik a nők számára kimérni.
De kezdetben minden – főleg egy külön világ! – szükségszerűen kusza, homályos, zűrzavaros, majdhogynem elviselhetetlen. Milyen kevesen bukkanunk csak a felszínre! Hány lélek válik semmivé e kavargó örvényben!
A tenger hangja csábító, soha meg nem szűnő, suttogó, morajló, mámorító; megbabonázza, egyre csak hívja a lelket: kalandozzon el a magányosság végtelen mélységeiben, veszítse el önmagát a belső szemlélődés útvesztőiben.
A tenger hangja a léleknek szól. Érintése érzéki, és a testet lágy, meghitt ölelésbe vonja."
Edna Pontellier huszonnyolc éves, kétgyermekes, előkelő nő a 19. század végi Amerikában. Tizenévesen még angol klasszikusokat olvasott, és politikai, teológiai kérdésekről vitatkozott; messzire csapongó lelkét, élénk szellemét, vibráló műveltségét azonban a korabeli nők számára kiszabott társadalmi korlátozások miatt örökre el kell temetnie: házasságkötése után meg kell elégednie az élete teljes betöltésére szánt, kizárólagos feleség- és anyaszereppel. Egy nyár, melyet a New Orleans melletti Grand Isle-n tölt a tengerparton, újra megpendíti lelkében az elfeledett húrokat: ráébred arra, hogy szűkre szabott életénél többre, másra is vágyik; nem képes, mint a többi nő, „valóságos megtiszteltetésnek érezni, hogy önmagát mint önálló személyt teljesen háttérbe szoríthatja.” A drasztikus fordulatban jelentős szerep jut – az elhatárolódást lehetővé tevő korabeli nőideál megtestesítője, Adéle mellett – a festészet iránti vonzódásának, a társadalmi korlátokat áttörő különc zongoraművésznőnek, és egy Robert Lebrun nevű fiatal férfinak.
A mű, melyet, noha a párhuzam a tematika és a nézőpont kapcsán nem egészen állja meg a helyét, szokás Flaubert Bovaryné c. regényéhez is hasonlítani, kendőzetlenül és mély együttérzéssel szól a női szabadságvágyról, annak kibontakozásáról, autentikus útjairól és zsákutcáiról. Első, 1899-es megjelenésekor hatalmas port vert fel, a konzervatív kritika negatívan fogadta. „Illetlennek” vélt tartalma miatt sokáig mellőzték, a feminista irodalomkritika helyezte a kánonban az őt megillető helyre. Ma már elismert klasszikus, szerzője helyet kapott az amerikai déli államok legjelentősebbnek tartott alkotói között.
Szalai Vivien - Hamis Gyönyör
Módosítás dátuma: 2011. október 10. hétfő, 13:29 Írta: Sansa 2011. október 07. péntek, 09:49
„Divatja” van ma a prostituált irodalomnak, rengeteg ilyen jellegű könyv látott napvilágot az utóbbi években, ezek egyike Szalai Vivien Hamis gyönyör című regénye, amelynek már folytatása is van Drága kéj címmel. Ez a könyv annyiban különbözik a többitől, hogy egyrészt azt állítja, lerántja a leplet a dubajozásról, valamint abban, hogy Szalai Vivien elmondása szerint egy igaz történetet vetett papírra: a Hamis gyönyör és folytatása egy Szofinak nevezett luxusprostituálttal készített interjú regényként tálalva.
„Eszébe jutott, amit egy pszichológiai könyvben olvasott. Miszerint a férfiak tudat alatt butának bélyegzik meg azt a nőt, akinek jókorák a mellei. Pedig a valóság az, hogy a nagy mellektől a férfiak butulnak el egy pillanat alatt.”
A szerző egy szórakozóhelyen találkozott a regény olykor egyes szám első, máskor harmadik személyű narrátorával, Szofival, aki megígérte neki, hogy egyszer elmesél egy sztorit, amely annyira érdekfeszítő, hogy szükségét fogja érezni annak, hogy megírja (a szerző foglalkozása újságíró). Évekkel később ez meg is történik, ezeknek a beszélgetéseknek a végeredménye a Hamis gyönyör és a Drága kéj.
„Talán éppen azért tudok minden reggel mosolyogva ébredni és kibírni az általam választott – néha irigylésre méltó, máskor pokoli – életet, mert nem tudom elképzelni, hogy lehetne másként is élni. Nem tudom, milyen az, amikor az embernek családja van, szeretik és támogatják. Nem tudom, milyen az, amikor lehet egy férfira számítani, aki önzetlenül ad, és nem csak elvesz. nem tudom, milyen érzés, amikor egy férfi, egy apa, egy férj, egy fivér, nem kér tőlem semmit, csak egyszerűen szeretni akar. És ezt soha nem is fogom megtudni.”
ANYAhangon író íróNŐ regénye a NŐI tapasztalatokról - beszámoló Lovas Nagy Anna: Verazélet c. könyvének bemutatójáról
Módosítás dátuma: 2011. szeptember 25. vasárnap, 13:56 Írta: Kovács Anikó 2011. szeptember 25. vasárnap, 13:43
Az Alexandra Könyvesház Panoráma Termében mutatták be szeptember 22-én Lovas Nagy Anna első regényét, ami a Noran Könyvesház kiadásában Verazélet címmel jelent meg. Gyalog mentem a Déli pályaudvarról a bemutatóra, a Nyugati tér felé közeledve egyre gyakrabban jelent meg az aszfalton a felfestés: „1 könyv verazélet”. Az utcai gerillamarketing pedig hatásos volt, este hatra a terem megtelt, a későn érkezők már csak az ajtóban állva tudtak részt venni az eseményen.
A kötetet Bódis Kriszta mutatta be, akivel a sokadik írószemináriumon ismerkedett meg a szerző. Bódis Kriszta volt, aki az elmúlt években nyomon követte és tanácsaival segítette a könyv létrejöttét. Az érkezőket Darvas Ferenc zeneszerző zongorajátéka fogadta, aki zenéjével kellemes hangulatot teremtett a bemutatónak. Lovas Nagy Anna vendége volt Bárdos Deák Ágnes is, a Kontroll Csoport egykori énekesnője, aki szintén írással foglalkozik és érdekli az alternatív kultúra, valamint a kisebbségek helyzete, ezért örömmel vállalta az írónő felkérését. A bemutató három dallal kezdődött, ahol Térey János Gyönyörű gyár és Kemény István Távoli légiveszély című versének megzenésített változatát hallgathattuk meg Bárdos Deák Ágnes előadásában, illetve Bardo Honvágy című dalát. Kemény István verse Marlene Dietrich Sag mir, wo die Blumen sind örökzöldjét recitálja. A feldolgozás is az ismert dal alapjaira épít, azt fűszerezi tovább, és emeli el saját gondolati magaslatokba, bevonva az eredeti dal egy teljes strófáját is németül.
Kosáryné Réz Lola két további könyve a Kráter Kiadónál
Módosítás dátuma: 2011. december 19. hétfő, 15:37 Írta: Antoni Rita 2011. június 08. szerda, 18:28
Kosáryné Réz Lola 4 regénye: Asszonybeszéd, Perceg a szú, Vaskalitka, Por és hamu után megjelent két új kötete:
A női élet regénye 1930-ból! A Kosáryné Réz Lola Regénytár első kötete emblematikusan összegzi e kivételes életmű alapkérdését: Hogyan indul neki egy fiatal lány a szerelemnek. Hogyan múlnak az apró bolondságok. Hogyan jön a házasság? Hogyan jön a megszokás? Hogyan jönnek a gyerekek. Miért jut mindenkinek csak kis boldogság? Vagy ha már nagyon sok jut ki: akkor is csak sok kis boldogságdarab az osztályrész. S nem a teljes, meghasítatlan Egész. S miért lehet ezekben a kis boldogságokban és kis boldogtalanságokban úgy, oly halálosan, oly reménytelenül, annyira szürkén elmorzsolódni? A kiváló társadalmi regény 80 év feledéséből lép ki az olvasók elé.
Az 1941-ben mindössze egyszer megjelent regényt méltatlanul feledte el az utókor, A szegény családból származó, karrierről álmodó ifjú lányok ábrándjai rendszerint fennakadtak a kor küszöbén, a kérdés csak az, hogy valóban így van ez minden esetben, vagy van kiút e kelepcéből? A kiválóan megírt, humoros regény fókuszában álló leányhős kálváriája egyben szatirikus társadalomrajz a 30.as évek Magyarországáról.
További cikkeink...
1. oldal / 6
