Gender Studies
(Részben) gender vonatkozású konferencia
Módosítás dátuma: 2012. január 30. hétfő, 20:19 Írta: Antoni Rita 2012. január 30. hétfő, 20:16
MANYE XXII. A MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZEK ÉS NYELVTANÁROK EGYESÜLETE
és a SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Juhász Gyula Pedagógusképző Kara
2012. április 12-13-14-én
rendezi meg Szegeden
a MANYE XXII. kongresszusát
Társadalmi változások - nyelvi változások - Alkalmazott nyelvészeti kutatások a Kárpát-medencében címmel.
Bővebb információ: http://www.jgypk.hu/manye22/
1. körlevél
Társadalmi nem és nyelvhasználat - új tanulmánykötet magyarul
Módosítás dátuma: 2011. november 06. vasárnap, 16:59 Írta: Antoni Rita 2011. október 12. szerda, 12:26
| Cím: | Társadalmi nem és nyelvhasználat Válogatott szemelvények az angol és a német szakirodalomból |
| Szerkesztő: | Juhász Valéria – Kegyesné Szekeres Erika |
| ISSN: | 1217-9957 |
| ISBN: | 978 963 9927 41 4 |
| Kiadási év: | 2011. (Szeged, JGyTF Press) |
| Formátum és terjedelem: | 327 oldal |
Bővebben: Társadalmi nem és nyelvhasználat - új tanulmánykötet magyarul
„I Am Rooted, but I Flow” – In Memoriam Reschné Dr. Marinovich Sarolta (1943-2011)
Módosítás dátuma: 2011. szeptember 02. péntek, 10:10 Írta: Antoni Rita 2011. augusztus 31. szerda, 23:55
Régóta terveztem egy cikket: Gender Studies rovatunkban szerettem volna bemutatni meghatározó tanáromat, nagyrabecsült témavezetőmet, a hazai gender- és gothic kutatás, valamint feminista irodalomkritika kiemelkedő egyéniségét, a Társadalmi Nemek Tudománya kutatócsoport alapítóját, a minden hallgatója által szeretett, közvetlen oktatót, a „lady” fogalmát annak legnemesebb értelmében: higgadt, méltóságteljes, tiszteletet parancsoló, egyúttal végtelenül kedves személyiségével, valamint kifogástalan, finom, visszafogott eleganciájával egyaránt megtestesítő embert, sokunk példaképét, Reschné Dr. Marinovich Sarolta tanárnőt. Augusztus 16-án megrázó hírt kaptam. Már csak nekrológ lehet a tervezett írás. Dr. Resch Béláné Dr. Marinovich Sarolta 67 évet élt.
A Tanárnő 1943 novemberében született a Budapest melletti Csömörön – ugyanitt helyezték a mai napon örök nyugalomra. Csak a temetése után tudtam meg férjétől, milyen illusztris személy az édesanyja: a most 92 éves, jelenleg is alkotó Koháry Sarolta Babitsék körébe tartozó írónő, Török Sophie barátnője, később életművének sajtó alá rendezője volt. A Tanárnő, szerény, hivalkodástól mentes személyisége folytán, sosem hangoztatta anyai örökségét – viszont méltón élt vele.
Bővebben: „I Am Rooted, but I Flow” – In Memoriam Reschné Dr. Marinovich Sarolta (1943-2011)
Recenzió: Johanna Laakso (Hg./Ed.) 2008. Frau und Nation. Woman and Nation. (Wien-Berlin: Lit Verlag.)
Módosítás dátuma: 2011. augusztus 09. kedd, 22:51 Írta: Dr. Huszár Ágnes 2011. augusztus 09. kedd, 22:40
A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéki kiadványsorozatának – Finno-Ugrian Studies in Austria – 5. köteteként jelent meg ez a tanulmánygyűjtemény, amelynek írásai a nemzettudat, a nemzeti nyelvek és irodalmak kérdéseit a nemi szerepek felől értelmezik. Egy 2006-os – az 1906-os finnországi választások centenáriumára – megrendezett konferencia hangzottak el élőszóban ezek a fejtegetések arra a történelmi eseményre emlékezve, hogy 1906-ban nyerték el Finnországban – Európában először – a nők a passzív és aktív választójogot.
Irma Sulkunen Suffrage, Gender and Citizenship in Finland: A Comparative Perspective című írása a szavazati jog, a gender és az állampolgárság sajátos összefonódását tárgyalja a finn történelemnek a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji szakaszában. A szerző a több kategória egymásra vetítésével dolgozó interszekcionális megközelítés segítségével teszi világossá, miért éppen Finnországban nyerték el a nők Európában elsőként a választójogot. A finnek tizenkilencedik századi függetlenségi küzdelmében a a nők különböző csoportjai együtt harcoltak a férfiakkal. Az 1884-ben megalakult Finnországi Nőszövetség (Suomen Naisysdistys) programcélként tűzte ki a női választójog megszerzését. A huszadik század elején, az orosz nyomás erősödésekor a finn férfiaknak is mindössze 10 %-a rendelkezett szavazati joggal. A finnek nemzeti függetlenségüket az orosz birodalommal szemben akarták kivívni, ebben a politikai kontextusban a a gender kategória nem tűnt elsőrendűen fontosnak. Mivel az oroszok a japánokkal folytatott háborúban meggyengültek, II. Miklós cár 1905-ben kénytelen volt visszavonni a finn alkotmányt korlátozó 1899-es Februári Manifesztumát. Ez jelentősen megnövelte a finn választók számát. ekkor élhettek a nők 1906-ban – Európában elsőként – a választójoggal, az 1907-es választások után pedig képviselőnők is bekerültek a független parlamentbe. Számarányuk magasabb volt, mint a jelenlegi magyar országgyűlésben.
A férfiak a földről jöttek! És a nők is…! (avagy könyvajánló: Dr. Gary W. Wood: Nemek, hazugságok és sztereotípiák)
Módosítás dátuma: 2011. december 19. hétfő, 12:39 Írta: Feledy Ilona 2011. augusztus 07. vasárnap, 09:49
Régebben olvastam egy könyvet, amelyet akkor teljesen készpénznek vettem: Dr. Marianne J. Legato „Miért nem emlékeznek a férfiak, és miért nem felejtenek a nők?” c. művét (Hajja Kiadó, 2008).
Most is kezembe vettem ezt a könyvet, de pár oldalnál előbbre már nem jutottam vele. Az előszavát Vivienne Rarry (író és műsorvezető) írta, ebben szerepel a következő: „Mert a nőknek és férfiaknak nevezett élőlények majdhogynem jobban különböznek egymástól, mint a földlakók, és a földönkívüliek”. Valamint, ami végképp betette nálam a kaput, a következő volt: a nők pánikrohamára való hajlama miatt „a szívgyógyszerek nagy részét a hatás objektív (?!) megítélhetőségének érdekében, a kutatók kénytelenek voltak férfiakon kifejleszteni. Amelyek éppen ezért oly annyira nem respektálják a női keringésélettan sajátosságait, hogy szedésük esetleg életveszélyes szívritmus zavar kialakulásához vezethet.”
A következőket, már maga a szerző írta, aki – mellesleg – orvosnő. Egy családi veszekedést mutat be, amire én azt mondanám, hogy ez egy rossz kapcsolat, valószínű válás lesz a vége. A szerző szerint viszont ez egy jól működő házasság, csak a férfi egyetlen hibája, hogy nem nő. „Mert a női gondolatfűzést egy férfi nem értheti meg. A nők mindig ott tévednek, hogy bizonyos élethelyzetekben elvárják partnerüktől, hogy úgy gondolkodjanak, ahogyan ők. Hölgyeim! Itt az ideje, hogy megtudják, hogy a férfiak erre genetikailag képtelenek!” Mellesleg olyan veszekedést mutat be, ahol a nő megelégelte, hogy ő egész nap dolgozott, munka után haza menve, meg még otthon főzött, mosott, és takarított, miközben a „párja” a tv előtt ülve bámulta a foci meccset. Talán a tv nézés is genetikailag van kódolva?! Ha igen, akkor itt alapjaiban dől meg az evolúciós pszichológia és biológia…. Vagy talán komolyan gondolják, hogy a tévézés a férfiakban kb. 50 év alatt genetikai módosítást tudott okozni?!
Hasonlóan esszencialista érvelést alkalmaz a párkapcsolatok egyenlőtlenségének „igazolására” John Gray Phd „A férfiak a Marsról, a Nők a Vénuszról jöttek” c. munkájában (Trivium Kiadó, 2003) és ennek számos folytatásában. Dr. Gary W. Wood szociálpszichológus vele ellentétben (és műve címére utalva) azt állítja, hogy „ a férfiak a földről jöttek, és a nők is!” („Nemek, hazugságok és sztereotípiák: Vitatható nézetek nkről, férfiakról és párkapcsolatokról”, Hajja Kiadó, 2006) A következőkben e könyvet szeretném legfontosabb állításai mentén bemutatni.
További cikkeink...
1. oldal / 2
