A férfiak problémái a változó világban – avagy "patriarchy hurts men, too"
Módosítás dátuma: 2011. június 22. szerda, 10:54 Írta: Feledy Ilona 2011. június 22. szerda, 08:25
Kezdjük a sztereotípiákkal. Ezek megvannak mind a nőkre, mind a férfiakra vonatkozóan. Az évszázadok, évezredek alatt belénk nevelték a "férfias férfi", és "nőies nő" mítoszát. És akkor "hirtelen" képbe jött a feminizmus, és az antifeminizmus.
Acsády Judit "A varázstalanító emancipáció mítosza"c. tanulmányában olvastam a következőket – ezzel mutatnám be, hogy milyen képzetek voltak/vannak az ideális nőre vonatkozóan:
"Madách Imre az 1864-ben elhangzott akadémiai székfoglalójában esztétikai szempontból vizsgálja a nőt. A nők szépségét, elesettségükben, gyenge tehetetlen mivoltukban, labilis érzelemvilágukban ragadja meg. A nő az erős férfi lelkében oly érzéseket kelt, mint „elhagyott gyermek, hervadó virág, megdermedt madárka”, mint „utunkban fetrengő bogárka”. Az erő és az elesettség szembeállításával Madách pontosan jelöli ki a két nem közt fönntartandó hatalmi viszonyokat. A nőkérdés irodalmában sokszor felmerül a nő elesettségében, tudatlanságban, akarat nélküliségében, és természetesnek tartott érzékiségében rögzített szépsége. Madách Imre a szépséget vonja meg azoktól a nőktől akik nem elégszenek meg a rájuk szabott hagyományos szerepkészlettel."
A tanulmány arra is kitér, hogy Madách e nézetekkel messze nem volt egyedül: Falk Miksa szerint akkor marad „költői” a nő, ha férjének kiegészítője, fele-sége lesz, a politikától távol tartja magát és első kötelességének tekinti, hogy a „házi élet” apró- cseprő dolgainak szentelje magát. Madách barátja, Almási Balogh Pál orvos egyenesen úgy nyilatkozik, hogy a nők biológiai adottságuknál fogva képtelenek az értelem magasabb világába emelkedni. Néhány évtizeddel későbbi vélemény szerint a tanult lány nem nőies, és a képzett értelmiségi nő kifejezetten „undort kelt”.
A mai sztereotípiák talán már nem ennyire szélsőségesek. A mai felfogás szerint a nő: gyengéd, gyenge, érzékeny, megértő, szereti a gyerekeket, gondoskodó, önfeláldozó, esetleg „hisztis” vagy túlságosan érzelgős. De a „régi” sztereotípiák is még éreztetik hatásukat: pl: "a nők matematikai/műszaki érzéke rosszabb, mint a férfiaknak."
A sztereotípiákból a férfiak sem maradhatnak ki! Az „igazi” férfi erőt, és tiszteletet sugároz. Intelligens, magabiztos, jól keres, eltartja a családját. Egy férfi nem mutatja ki az érzelmeit, egy „igazi” férfi soha nem sírhat. Ezek a sztereotípiák oly mélyen benne vannak a férfiak túlnyomó többségében, hogy még saját maguk is elhiszik, hogy egy férfi ezektől a tulajdonságoktól válik igazán férfivá.
Ezekkel egy nagyon nagy gond van. Mindig valamihez, valakihez viszonyítva lesz erős, okos, gazdag, bátor stb. Ez a „valaki” lehet egy másik férfi. Egy másik férfihoz képest válik Ő férfiassá, helyesebben férfiasabbá. De nagy többségében –főleg, ha az előző nem jött be- akkor egy nőhöz képest lesz erősebb, okosabb, magabiztosabb stb. Hiszen az „igazi” férfi a „törékeny” nő védelmezője, menedéke, támasza.
Egy férfi ritka esetben lesz önmagában férfi, illetve férfias. Erre van egy idézet is Karinthy-tól, így hangzik: „ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. De ha bejön egy nő, akkor már férfi. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába." Nos feminizmus ide- vagy oda, ezek a sztereotípiák sajnos még mindig tartják magukat. És ebből sok minden következik.
A feminizmus hatására, a mai nő már határozott, tanult, okos, el tudja magát tartani, esetleg még erős is. És – szerencsére – egyre több nő ilyen. A mai nőt már nem kell támogatni, védelmezni, hiszen megvédi Ő saját magát is. Már pedig – mint említettem – a férfi máshoz képest lesz férfi. Persze még megpróbálja „eljátszani” a belésulykolt régi szerepkörét. Aztán rájön, hogy az a nő, a kit Ő védelmezne, az már korántsem olyan gyámoltalan; hogy a nő, már nem hajlandó eljátszani a neki osztott szerepet; hogy az a nő legalább olyan okos, és bátor, mint Ő. És szépen lassan kicsúszik a talaj a lába alól, hiszen Ő a férfi… Ettől először frusztrált lesz, majd kisebbrendűségi komplexus, a végén pedig jelentős önértékelési probléma alakul(hat) ki, amiről saját maga sem tud. És mivel saját maga sem tudja, a problémát sem tudja megoldani (sztereotípiák negatív hatása), ami továbbra is ott lappang, és szépen lassan kifejti hatását. Kompenzálni kezd: jóval fiatalabb szerető(k), alkoholizmus, súlyos esetben drog. Ha nyitott szemmel járunk a világban, észre lehet venni, hogy a férfiak rejtett önértékelési problémáinak milyen színes megnyilvánulási formái léteznek a felsoroltakon kívül is.
Itt jegyzem meg, ha egy nőnek van valamilyen önértékelési problémája, az soha sem rejtett. Egy nő mindig nyíltan panaszkodik: hogy pl: „hú de nagy fenekem van, vagy de szeretnék nagyobb melleket, de jó lenne fogyni” stb. Én még nem láttam férfit a tükör előtt, amint éppen magát vizsgálja, és negatív megjegyzéseket tenne a sörhasáraJ.
Komolyra fordítva a szót, azt hiszem, ezért vannak a férfiak nehezebb helyzetben, mint a nők. Mentálisan. A beléjük nevelt sztereotípiáknak „köszönhetően”. Ezért van az, hogy az ilyen típusú férfiak nem szeretik az olyan nőket, akinek önálló gondolata van, és azt el is meri mondani.
És – legalábbis szerintem – ezért választ sok férfi kimondottan buta nőt. (De ezzel a probléma okát még nem szüntette meg…) Egy ilyen nő mellett férfiasabbnak érzi magát: erősnek, okosnak, bátornak. Ha véletlenül az ilyen típusú férfi, mégiscsak okos nőt választott, akkor mindent elkövet, hogy a nő önbizalmát leépítse. Ennek is sok módja létezik: pl: egy tipikus mondat: „mert a Te kezedben minden elromlik”, utána jön, az, hogy ismerősök előtt beszól, esetleg megalázza. Az ilyen jellegű lelki terrort nagyon kitartóan tudják alkalmazni a cél érdekében. A végeredmény: a nő önbizalma romokban hever. A férfi ezzel valóban elérte célját, bebizonyította, mégiscsak Ő az okosabb, és a nő nélküle „életképtelen”. Bármilyen furcsán is hangzik: a hímsovinizmus és a rejtett kisebbrendűségi komplexus nem kizárják, hanem még ki is egészítik egymást, méghozzá egész jól.
Az a férfi, aki nem küzd rejtett önértékelési problémával, az soha nem hangsúlyozza kényszeredetten az eredményeit, és a versenyszellem sincs meg benne annyira, hiszen tisztában van a saját maga értékeivel, és hibáival egyformán. Tisztában van vele, hogy minden ember különböző, és mindenki másban jó. Csak és kizárólag az az ember tudja elfogadni a többit embert olyannak, amilyen, aki saját magát is el tudta fogadni..Az ilyen férfi valóban egyenrangú félként fogja tudni kezelni a nőket.
A szerző korábbi cikke itt olvasható.

Írta: inamorata, június 22, 2011
Írta: Angyalhaj, június 22, 2011
Akkor este könyörgött, hogy maradjak vele, ha már ennyire jól ismerem; hozzá tudnék járulni az ő személyisége fejlődéséhez. Kösz, de inkább nem.
Másnap közölte, hogy a következő pasimmal ne nagyon "pszichologizáljak", mert nem fog neki tetszeni.
Voilá. Nesze nekem.
Mint nagyon sok sztereotípiás faszinak, neki is az volt az alapproblémája, hogy sose kereste magában a hibát.
Ezzel szemben én mindig magamban kerestem a hibát, biztosan velem van a baj. Nem szeretnék általánosítani, hogy a nők magukban keresik a hibát, de lehet, hogy sokan vannak olyanok mint én.
Mindenesetre kijelenthetjük, hogy több nő van, aki az önfejlesztést választja az X-edik ugynaolyan hiba után. Ehhez pedig az kell, hogy az ember beismerje, hogy hibázott.
Ehhez pedig az kell, hogy az ember kritikusan tudja magát szemlélni (nemárt, ha kritikusan ÉS objektíven csinálja, különben mindenben hibát lehet találni, ahogy én is szoktam).
A férfiakba belenevelik azt, hogy tévedhetetlenek, gyönyörűek, mindig mindent jól csinálnak, ha netán mégsem csinálnak valamit jól, akkor az azért van, mert rossz volt aznap a széljárás...
Felismerni a hibáinkat és megpróbálni változtatni rajta k.kemény dolog. A nőknek mintha ez jobban menne (a feminizmus már szép eredményeket ért el, ezzel szemben a másik oldalon én nemigazán látok fejlődést). De itt abba is hagyom, mert megint le leszek cseszve übergenderezésért
PS: ez az "utunkban fetrengő bogárka" nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok, hogy ÉN NŐKÉNT hány utamban fetrengő hímnemű bográkával fogok még találkozni. Csak vegyem észre őket majd...
Írta: Angyalhaj, június 22, 2011
Erre írta Soma vhol, hogy a férfiak a hatalmuk jókora részét a nők elnyomásából vették/veszik.
Ez annyira szánalmas. Tessék csak magukat a férfiakhoz mérni. Ki a jobb apa? Ki törődik többet a családjával? Ki sikeresebb a munkájában? Ki képes jobban megbírkózni a problémáival?
És nem az, hogy hazamegyek, verbálisan vagy tettlegesen erőszakot követek el a nőn, vagy a földbe döngölöm a munkahelyen, oszt akkor én leszek a jani. Jaj de szánalmas.
Írta: dudette, június 23, 2011
Felismerni a hibáinkat és megpróbálni változtatni rajta k.kemény dolog. A nőknek mintha ez jobban menne (a feminizmus már szép eredményeket ért el, ezzel szemben a másik oldalon én nemigazán látok fejlődést).
Igen, de annak, hogy a férfiaknál nem látunk fejlődést (bár Mo.-on én ilyen tekintetben a nők esetében is inkább csak visszafejlődést látok sajnos, már elég régóta), valószínűleg épp az eltérő szocializáció, a beléjük nevelt minták hibásak. Pl. hogy bevallani a hibáinkat gyengeség, és minden körülmények között (így a nő mellett is!) erősnek kell mutatkozni - a nőkre vonatkozóan általánosságban véve ez a követelmény nem jelenik meg ugyanolyan erővel, talán ezért is "könnyebb" nekünk beismernünk a hibáinkat, úgy magunk, mint mások előtt. A feminizmus fontos feladata lenne, hogy rámutasson azokra a mechanizmusokra, amelyek mindkét oldalon újratermelik a - mindkét nemre! - káros érték- és viselkedésbeli mintákat. Ezért örülök a cikknek, jöhet még több ilyen.
Írta: Limanna, június 25, 2011
Menten sírva fakadok!
Mindig nehezebb helyzetben voltak?
Azokat a viselkedéseket amiket a feminizmus megjelenésének a számlájára ír a cikk, évezredek óta a csinálják a férfiak. Nincs összefüggés a kettő között. Ugyanúgy piáltak, ugyanúgy jóval fiatalabb szeretőket alkalmaztak, ugyanúgy drogoztak. Ugyanúgy nem szerették az önállóan gondolkodó nőket. Mindazt a viselkedést produkálták a nők felé ami miatt kialakult tulajdonképpen a feminizmus.
Írta: Rita, június 25, 2011
Még egy huszadrangú hódító is azzal jön, hogy ő milyen boldoggá tenne Téged, nem pedig azzal, hogy Te milyen hasznos lennél neki.


Amatőr a fickó
"Nem szeretnék általánosítani, hogy a nők magukban keresik a hibát, de lehet, hogy sokan vannak olyanok mint én."
Na én pl. nem... Elég nagy az arcom ilyen szempontból. Úgy vagyok vele, hogy fogadjon el olyannak, amilyen vagyok, és nem is bírom a kritikát. A párom nem azért van, hogy kritizáljon - mit várjak akkor a többi embertől?...
Ha egy kapcsolat nem működik/ött, annak kismillió oka lehet, de a lényeg általában az, hogy min. egy részről nem volt szerelem.
Erről senki nem tehet, a szerelem borzasztó ritka. És sajnos az ember másképp is áll hozzá a kapcsolathoz akkor, ha szerelmes, meg akkor, ha csak "megpróbálta" azaz pl. elfogadta a közeledést.
Nyilván ez az egyoldalúan szerelmes félnek szar. De szerintem ha a szerelem nem kölcsönös, akkor az nem is igazi szerelem, csak kivetítés - max. az illető belelovallja magát, az már egy másik dolog.
Írta: henike, június 25, 2011
A férfiak lelke kifürkészhetetlen. Értsd ezt nagyon negatív értelemben. Mi lehet egy ember lelkében, ha ezért megutálja a feleségét és ilyenre képes. Ilyenkor gondolom, hogy a férfiak nem is emberek, hanem valami furcsa lények.
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/video-sajat-ferje-csonkitott-meg-egy-tanarnot-2056272
Írta: Angyalhaj, június 25, 2011
Kósza gondolat és nem tudom most pontosan megragadni, hogyan kapcsolódik ide, de leírom : a stanfordi börtönkísérlet jutott erről eszembe, ahol "túlnyomórészt fehér, középosztálybeli fiatal férfiak" két csoportra lettek osztva, börtönőrök (hatalom) és rabok (kiszolgáltatottak), és a börtönőrök azt tehettek meg a rabokkal, amit csak akartak. A kísérletet idő előtt le kellett állítani, mert a hatalommal felruházottakból a hatalom a legrosszabbat hozta ki.
Akit érdekel, az megnézheti a wikipédián, nagyon érdekes. http://hu.wikipedia.org/wiki/S...kísérlet
Gondolhatjátok, hogy mi van akkor, ha egy nő teljesen függ egy férfitól. Anyagilag, érzelmileg, gyerekileg, mindenhogyan.
Írta: Bubu75, június 26, 2011
Csak néhány gondolatot idézek a könyvből: "A sztereotípiák nem jellemeznek; diktálnak... A sztereotípiák a férfiak és nők közötti éles határok fenntartását szolgálják"
" A különböző bolygó elmélet elfedi a hatalmi különbségeket, és társadalmi egyenlőtlenségeket...a " különböző bolygók" elmélet tisztán a hatalomról és az engedelmességről szól"
" Mindkét elmélet -női és férfi sztereotípiák- a dominó elven alapul: ha az egyik borul, borul az egész, ami káoszt eredményez"
Hát most itt tartunk! A női sztereotípiák nagy része már bukott, most a férfiaké következik!
EGy utolsó gondolat: "A gyerekeknek két sztereotipikus szülőre van szükségük? Lehet, hogy egy pszichésen kerek szülő jobb lenne....Ha továbbra is túlértékeljük a férfias vonásokat, és alul értékeljük a nőieseket, akkor végül aláássuk az emberiség jövőjét"
Írta: Angyalhaj, június 26, 2011
A Hétköznapi hímsovinizmus c. könyvben (ami ingyen letölthető, csak a google-ban kell rákeresni) pont azt írják erről, hogy a férfiak így biztosítják be a hatalmi pozíciójukat. DIREKT hallgatnak, DIREKT nem osztják meg a gondjukat-bajukat-gondolataikat a nőkkel, ezáltal a nő egy 24/7 vigyázzállásba van kényszerítve; mindig arra vár szegényke, hogy elkapja a ritka "hozzáférhető" pillanatokat. A férfi hallgatása miatt bekövetkező kommunikációs űrt pedig kényszeresen beszélgetéssel tölti ki (ezért "beszélnek sokat" a nők)
Gyönyörűen ki van ez találva...
Írta: Bubu75, június 26, 2011
Ez így van, de feministák is évezredek óta vannak… A feminista mozgalom csak még jobban felerősítette a férfiakban ezt a folyamatot. A cikkemmel nem akartam felmenteni a férfiakat az évezredes dolgaikból, inkább csak a hátterére akar rávilágítani, ami nem más: mint az évezredes sztereotípiák, és azok káros következményei a nőkre és a férfiakra egyaránt.
Angyalhaj! Amit írtál a volt barátodról, azt én is szó szerint átéltem!
Már sok embertől megkaptam, hogy nem kéne ennyit „elemezgetni”. Pedig szerintem nagyon fontos dolog mindkét nem számára. Egy kapcsolathoz két ember kell, de ahhoz is, hogy szétmenjen. Tisztába kell tenni, hogy én mit rontottam el, és mit rontott el a másik. Illetve mi volt az a folyamat ami a szakításhoz/ váláshoz vezetet. Ehhez nagy fokú önismeret szükséges, azért, hogy a legközelebbi kapcsolatnál idejében felismerjük ezeket a folyamatokat.
„A férfiakba belenevelik azt, hogy tévedhetetlenek”
A változatosság kedvéért erről is olvastam egy tanulmányt. Ennek az a lényege, hogy egy férfi, ha valamit elért, az magának köszöni, ha nem sikerült, akkor az egy külső ok miatt nem jött össze. Ha egy nőnek sikerült valami, akkor az csak a külső okok miatt jött össze, de ha nem sikerült, azért már magát hibáztatja. Egyébként ez is a sztereotípiák rovására írható. (egyszer össze kéne szedni, hogy miket lehet –ebben az esetben- a nemi sztereotípiák hatásának betudni)
Igen pontosan, ez a „különböző bolygó” elmélet a Mars-Vénusz hülyeségre utal!
De én nem használnám a „direkt” szót, mert az már tudatosságra utalna, ami érzelmileg kevés férfit jellemez. Ezekben a sztereotípiákban az a „szép”, hogy tudat alatt fejti ki hatását…
Szerintem az a tanárnő is ennek esett áldozatul. Ez egy tragédia, hogy így is megnyilvánulhat!
Írta: Vika, június 28, 2011
Merthogy ők képtelenek egyenlőségen alapuló párkapcsolatban gondolkodni: ezeknek a szerencsétlen - bocs, nincs rá jobb szavam - népeknek nem terjed tovább a gondolkodásuk annál, minthogy van elnyomó és van elnyomott. És persze, hogy a férfi az előbbi, a nő meg az utóbbi, mert "ez a természet rendje". Vagyis ezt sulykolja a patriarchális modell évezredek óta. Ha pedig a nő véletlenül "erős", azaz nem kell megvédeni, nem kell irányítani, nem szorul rá arra, hogy másokon élősködjön, akkor itt a világvége... A feministák meg megkapják az "elférfiatlanító" jelzőt. Pedig a férfi nem attól férfi, hogy elnyom és uralom alatt tart valakit, a nő pedig nem attól nő, hogy engedelmes szolgaként viselkedik.
Az "erős nővel" a patriarchális világkép védelmezőinek az a baja, hogy nem úr-szolga-rendszerben gondolkodik, hanem egyenrangú párkapcsolatban, ahol két erős ember békében él egymással, és egyszerűen nem éreznek késztetést arra, hogy uralkodni akarjanak a másikon. Sok víz lefolyik még a mindenféle folyókon, míg ezek a férfiak és nők belátják azt, hogy a demokrácia mindig jobb, mint a hűbéri rendszer.
Írta: Vika, június 28, 2011
"Kedvenc" gurum, a Nemzet Tanítómestere, Müller Péter szerint a tudományos életben kiemelkedőt alkotó nők nem is nők, mert "nem gondolkodnak nőiesen". Nem kell a 19. századig visszamenni egy kis hétköznapi hímsovinizmusért: bőven elég, ha bemész egy nagyobb könyvesboltba, és megnézed a heti könyvsiker-listát, aminek a tetején ehhez hasonló magvas gondolatokat tartalmazó Müller Péter-könyvet fogsz találni.
Írta: rd.8495, június 28, 2011
Sok, eddig ezen el sem gondolkodó embernek így biztos vagyok benne, hogy ő magyarázta el, micsoda szerénytelen dolog volt a férfi részéről Önnön alakját festeni meg Isten képében, és hogy az ókorban sokkal inkább egyenrangú volt a nemi megoszlás akár az Istenek és szentek között is, sokmindent elmondva az akkori gondolkodásról.
Pl. hogy a mai nemi szerepek alapján vajon eszébe jutna-e valakinek is, hogy a vadászathoz, az igazsághoz vagy a bölcsességhez női istent rendeljen... ami az ókorban simán megtörtént, de a középkor és az újkor teljesen átformálta, megsemmisítette ezt az önálló, a hűségen és alázaton kívüli erényekkel bíró nőképet.
Írta: Angyalhaj, június 28, 2011
http://divany.hu/eletmod/2011/06/28/a_nia_egy_olyan_tanc_amiert_a_ferfiak_halasak/
Mindez persze a férfiért van.
Amúgy ki a f.om találta ki azt, hogy egy nő nem nőies? Annyi ilyen cikk van, hogy hogyan találjuk meg a nőiességünket; arra gyanakszom, hogy ez egy n.jól álcázott hímsoviniszta módszer, amely a nők elbizonytalanítására szolgál. Íme, lássátok, nem vagytok már nőiesek. És ezt sok nő beveszi, és elmegy mindenféle hülyeséget csinálni, (a cikk címében is ez szerepel, hogy a férfiak ezt értékelik, hálásak érte; hát ennél jobb "nőcsalogatót" ki se lehetne találni), kidob egy csomó pénzt, ahelyett, hogy az önbecsülését növelné más módszerekkel.
PS: két napja gyakorlaton vagyok, párizs környéki cég, és a folyosókon a wc-k (női - ffi külön) úgy vannak elhelyezve, hogy egy irányból közelíthetők csak meg. Melyik a közelebbi wc szerintetek? És melyikhez kell távolabb menni?
Írta: Angyalhaj, június 28, 2011
Írta: Angyalhaj, június 28, 2011
A baj ezzel az, hogy az ember lánya akkor ismeri fel a szitut, amikor már egyszer maga is megjárta, és már azzal az egyetlen rossz kapcsolattal is iszonyú károkat lehet okozni egy nő lelkében.
Írta: Vika, június 29, 2011
Belépek a facebook-ra, orrba vágnak a hirdetések, melyeket dirakt úgy állítottak össze a reklámszakemberek, hogy nekem, huszonéves nőnek a legjobban tetszenek. Ezek között található:
1. mellplasztika és ajakfeltöltés akciósan
2. wellness-hétvége
3. "Te is cipőmániás vagy?"
4. szép és olcsó ruhák katalógusáruházból
5. gyerekcipők
6. teljes körű terhesdiagnosztika magánklinikán
7. legtutibb fogyasztó módszer, fogyás koplalás nélkül
8. álomnő-tréning, avagy hogyan érd el, hogy a pasid melletted maradjon
9. francia nyelvtanfolyam olcsón (biztos szükségem van rá felsőfokú nyelvtudással)
10. főzőtanfolyam
11. olcsó manikűr-pedikűr
12. babafotózás olcsóért
Nem is nézik ki belőlem, huszonéves nőként, hogy más is érdekelhet engem a külsőmön és a gyerekvállaláson kívül. EZ szomorú...
Írta: Vika, június 29, 2011
Szerencsére élesben még nem tapasztaltam ezt, lévén gyerekem még nincs, de tényleg nagyon rossz lehet a gyereket nevelő anyukáknak, hogy sokszor a többi gyereket nevelő anyuka szólja le meg rosszülőzi a másikat...
Írta: Bubu75, június 29, 2011
Az "évezredek óta vannak feministák is" úgy gondoltam, hogy egész biztos vagyok benne, hogy -még mozgalom nélkül ugyan- de voltak nők (lehet férfiak is) akiknek nem tetszett a patriarchális rendszer, és megpróbáltak máshogy élni.
Írta: rd.8495, június 30, 2011
Jó nyelv ez a magyar, hiába - bár a káromkodásrendszerét főleg nőként valahogy nem igazán szívelem.
Írta: Angyalhaj, június 30, 2011
Genetika, ezt örököltem (ííííííí, rossz válasz)
(Majd délután mégegyszer felhozták a témát)
Mi a túrónak kell figyelni, hogy ki mit eszik? Kinek hányas a körmérete?
Na EZT biztosan nem csinálják a férfiak. Ennyivel előbbre vannak nálunk.
A nők annyira kompetitívek, mindig minden helyzetben, holott ez egy munkahely, ahova dolgozni jár az ember és nem a többi nővel verseng. Ezt biztosan meg lehet magyarázni valamivel, de én k.ra utálom, és nem először fordul elő ez velem.
Ezen a hozzáálláson kellene változtatni, mert ebből nem lesz összefogás ...
Írta: alomi, június 30, 2011
Ki kell abranditsalak. En a ferjemet kerdeztem meg errol, es csak munkahelytol fugg, hogy azon versengenek-e a pasik, hogy ki hany golt rugott, hany felest ivott, vagy kinek van menobb telefonja vagy autoja. O ugy fogalmazott, hogy minden ilyesmi a "kinek van nagyobb farka" kerdesre vezetheto vissza, es a kornyezeten mulik, hogy az extrem sport vagy a sorhas valik merceve.
Írta: rd.8495, június 30, 2011
Ha én annyit ennék, biztos 150 kiló lennék és nem 90, gondolom mindig - pedig valószínűleg nem erről van szó, és ha én ugyanazt tenném, amit ők, akkor én is olyan lennék...
De nem tudom a titkot, ööö....öööö.... esetleg nem árulnád el ?
Írta: Vika, június 30, 2011
A híres neves "A francia nők nem híznak" c. könyv írója egyenesen felháborítónak tartja, hogy a neves nyugati táplálkozási szakemberek úgy kezdik a könyveiket, hogy "hagyd el az összes szénhidrátot, pl. ne egyél többé kenyeret". Szerinte a francia nők titka a kis adagokban, a gazdag fűszerezésben, a változatos menükben és a tálalásban rejlik. Mondván hogy az ételnek igazából csak az első néhány falatkája jelent kényeztetést az ízlelőbimbóknak (így okoz tényleges örömet az evés), így ha sokfajta ételből eszel aprócska adagokat, akkor gyakorlatilag bármit ehetsz. Kenyeret, krumplit, tésztát, rizst is - mértékkel.
A kínaiak azt mondják, hogy azért van olyan kevés túlsúlyos és cukorbeteg kínai, mert ők a gyerekeiket kicsi korukban nem szoktatják rá az édes ízre. Sosem adnak a gyereknek cukrot, csokit, a teát ízesítetlenül isszák, gyümölcsöt alig esznek, stb. Így aztán felnőttként sem fogják igényelni a sok felesleges cukrot. Kínában állítólag mindig jókat röhögnek azon, hogy a "nyugati nőknek" rendszeres édességfalási rohamaik vannak. El sem tudják képzelni, hogy miért alakul ez ki...
Írta: Rita, június 30, 2011
Vika, a francia nyelvtanfolyam ajánlásában én nem látok semmi kivetnivalót, a nyelvtanulás egy hasznos értelmes időtöltés, és jó esetben genderfüggetlen dolog. (Az egy dolog, hogy Neked nincs rá szükséged) Én legalább néha kapok goth bolt ajánlókat is
Írta: rd.8495, július 01, 2011
című újmódi divatmarketing, melyek ráadásul napról napra felbukkannak a KAPU főodalának vezető hírei között (!!!) - úgyhogy ezúttal már nem is álltam meg a dolgot szó nélkül:
http://www.femina.hu/szepseg/a...ik_szerint
Írta: Vika, július 01, 2011
Rita! Nem azzal van a bajom, hogy nyelvtanfolyamot kínálnak nekem, lévén imádok nyelvet tanulni. Itt a vicc az, hogy elvileg a facebook úgy kanalazza össze a rólad szóló tudnivalókat, hogy figyeli az adatlapod és a megnyilvánulásaid, ezek alapján pedig úgy gondolja, hogy nekem akkor is szükségem van nyelvtanfolyamra, ha egyébként nehézség nélkül kommentelek és levelezek több nyelven. Az meg egyenesen sértő, hogy ha kell, ha nem, a szemembe nyomják a "kövér vagy, fogyjál le", és a "túl kicsi a melled, nagyobbítasd meg" - hirdetéseket. Nem egyszer és nem kétszer, hanem állandóan, hiába csukom le őket. Nemrég mondjuk beszereztem egy reklámszűrő-programot, ez azért segít valamelyest.
Vasszűz! Sajnos tény, hogy a boltban kapható ételek többsége olyan sok felesleges dolgot tartalmaz, hogy az már idegesítő. Az vegyianyagmentes biocuccokat meg tízből kilenc magyar ember nem képes megfizetni. Én szinte teljesen leszoktam a felvágottakról pl. mióta tudom, mennyi felesleges dologból állnak. Igaz, előtte sem voltam híve a "minden tocsogjon a zsírban, a tetejét meg szórjuk meg porcukorral"-típusú magyar konyhának.
Sajnos Kínában is átalakulóban vannak a fogyasztási szokások, és a 90-es években a nagy nyitással együtt a nyugati étrend is terjedőben van. Aggódnak is rendesen az illetékesek.
Írta: Bubu75, július 01, 2011
Mint ahogy anno bátyám mondta valamikor: „fogyni csak egyféle képen lehet: többet kell mozogni, mint amennyit megettél. Más módszer nincs, aki mást mond hazudik!”Tehát mozgás! Pluszban kisebb kalória bevitel, de csak 15%-os csökkentéssel. Drasztikusan nem szabad, mert akkor az izomból fogyunk, és hát nem ez a cél. Valamint este 6 után se együnk.
Más: a könyvben amit most éppen olvasok (már utaltam rá: Nemek és hazugságok) abban a szerző azt állítja, hogy a férfi sztereotípiának 4 alappillére van, és ebből az egyik a „csak semmi lányos”, amire vissza lehet vezetni az egész hímsovinizmust.
Írta: Hekate, július 01, 2011
Én inkább úgy gondolom, hogy az emberek nemtől függetlenül versengőek, egyéni különbség lehet a mértékben, de mindkét nemet egyformán érinti. Mert az erőforrások szűkösek.
Míg a férfiak általában autóval/presztízzsel/stb versengenek, a nők a külsejükkel, a “jobb-nő-vagyok-mint-XY”, esetleg a főztjükkel (“jobb-süteményt-sütök-mint-a-fiam-barátnője”), a népszerűségükkel stb.
A szénhidrát fontos, főleg reggel. A lényeg az, hogy lassan lebomló szénhidrátot együnk, mert az nem nyomja azonnal a vércukorszintet az egekbe, hanem viszonylag sokáig szinten tartja. Pl. barnarizs, tönkölybúza. A fehér liszttel/fényezett rizzsel készült ételeket kell kerülni.
Amúgy meg a fogyás attól is függ, hogy kinek milyen gyors az anyagcseréje. Én is most gyorsítom a sajátomat, rendszeres edzéssel és 3 óránkénti evéssel (sokszor eszem, de keveset.)
Írta: Angyalhaj, július 01, 2011
Bubu ! Írnál még valamit a Nemek és hazugságok c. könyvből? Mi az a 4 alappillér? Én itt nem jutok hozzá ezekhez a könyvekhez, ez nem ér...
Írta: Bubu75, július 01, 2011
Írta: Tannhauser, július 02, 2011
Frank Herbert
Írta: inamorata, július 02, 2011
Hadd érezzem rosszul magam, hogy farok nélkül is képes vagyok politikával, közélettel foglalkozni. Bubu a könyv tényleg nagyon-nagyon jó, de elsősorban nem feminista, hanem gender mainstreaming-központú (persze a kettő fonódik több ponton). Akit érdekel pár száz forintért megveheti a konyvudvar.net oldalról, én is onnan szereztem be.
A mozgással kapcsolatban: persze, hogy fontos, de sajna napi 8-10 óra munka után az ember képtelen mozogni és elvenni időt olyanoktól, akikkel az alatt az idő alatt akár együtt is lehetne.
Ennyire egoista nem vagyok. Mondjuk én a szőrtelenítésre szánt időmet is sajnálom és mindig morgok, hogy olyankor bár inkább a pasimmal lennék. Úgyhogy hiába fogják bevezetni a hamburgeradót, mozgás nélkül mit sem ér, viszont nekem meg nehogymár a jó édes anyukám legyen szidva, amiért ülőmunkát végzek ezért az államért és azért, hogy tudjak neki adózni.
Az én munkahelyemen is folyton megy egymás testének a figyelgetése, én furcsa is vagyok nekik, ugyanis teljes mértékben vállalom a mindenféle ösztönkésztetéseim kielégítésére irányuló hedonizmusomat és ne tudjátok meg, pár nő mennyire nem tud azzal mit kezdeni, hogy nem magyarázkodom a testem miatt és nem bántom (mert amúgy ez a közmegegyezés), hanem elfogadtatom másokkal az igényeit és tulajdonságait úgy, hogy közben rohadtul nem érdekel a fogyózás (az egészséges étrend igen, ezért vagyok vegetáriánus) és nem azzal vagyok elfoglalva, hogy a testemet minél kisebbre zsugorítsam össze, lehetőleg addig, míg nem lesz zavaró tényező mások szemében annyira, hogy meg sem látják.
Én döntöm el, mekkora helyet foglalok el a világból.
Írta: inamorata, július 02, 2011
Én erről azt gondolom, hogy sok férfi alakította így,ugyanis egy részüknek a női test sem több, mint egy másik presztízseszköz. A Playboy-ban ott van, hogy ilyen a karórád, az autód, a ruhád, ha versenyképes hím vagy és ilyen nőt húzol magadra. Nem több egy presztízscikknél. Sokan úgy gondolnak a női testre, mint valami farokereklyére, ezért kell elvártnak kinéznie a női testnek, mert ugyanarról akarják, hogy árulkodjon, mint a nagy piros sportkocsi: nagy farkam van, férfias vagyok, gazdag, ergo van presztízsem. Ettől persze nem lesz jobb nekik, a többi férfi csak kiakad, hogy a nőknek csak a pénz a fontos, ezért vannak egyedül, ebből jön a nőgyűlölő minden nő kurva-megállapítás, majd a kiégettség, düh, frusztráció,(ön)gyűlölet, holott a férfiak alakították azt, hogy a pénz a fontos meg a női szépség, vékonyság, gravitációnak ellenálló mellek, de mégis ők szenvednek tőle a legjobban (csak hogy a cikk címére is hozzak egy eklatáns példát). Pedig az, amit a női testtől a férfiak elvárnak nem más, mint impotenciájuk bizonyítéka. Minél szilikonmellűbb és vékonyabb derekú nőtől indulnak csak be, annál jobban demonstrálják saját impotenciájukat.
Írta: rd.8495, július 02, 2011
Ezt már régóta folyamatosan érzem, újabb és újabb példák egyre erősítik, hogy ilyen gondolati azonosságba még nem szaladtam bele soha. És azért jó ez, mert én nem minden gondolatot fogalmaztam meg, ami itt most fehéren-feketén megjelenik a hsz-eidben.
Meg azért is jó, mert eddig azt hittem, hogy egyedül vagyok, aki ilyennek látja a világot. És eléggé "megnyugtató", hogy nem is...
Írta: alomi, július 02, 2011
Írta: Bubu75, július 03, 2011
Úgytűnik még nem vagyok tisztában teljesen a fogalmakkal. Mindenesetre amit most találtam az interneten a gender mainstreaming-al kapcsolatban, az alapján úgy tűnik,hogy ezt az irányt képviselem
Ugyanis nem csak az háborít fel, hogy a kamionsofőr barátnőmnek az egyik munkahelyen azt mondták, hogy nem veszik fel, mert nő, hanem az is, ha egy férfit nem vesznek fel valahova, mert férfi, és megbélyegzik, hogy ez "női munka".
Írta: inamorata, július 03, 2011
Írta: Limanna, július 03, 2011
Én is így gondolom. De én azt is, hogy a gyerekek is gyakran csak státuszszimbólumok a pasik számára.
Írta: Angyalhaj, július 04, 2011
Nos, én már "bennevagyok a korban", de szingli vagyok, és kikérem magamnak, hogy bárki is egy tüzelő szukának nézzen.
Azért mondjuk a nők egy része úgy öltözik fel a munkahelyre, mintha tényleg tüzelne ... ezt nagyon gáznak tartom, és jómagam kifejezetten ügyelek arra, hogy nőies de semleges ruhákat vegyek fel bentre.
A látószögembe azért beleesik, hogy enyhe megrökönyödéssel néznek a pasik bent, mert egyiküket se veszem észre
(ugyanis mindig azon agyalok, hogy hogyan egyeztessem össze a munkát a tanulással, meg hogyan nyomtassak tananyagot úgy, hogy ne vegyék észre).
Írta: Angyalhaj, július 04, 2011
Aki nem hajtja igába a fejét, az kurva, fapina, frigid, farka van, vagy éppen tüzelő szuka. De mindenképpen érthetetlen és megsemmisíteni való.
Tudom, most nem írok korszakalkotó dolgokat, de n. mérges vagyok.
Istenem, ha egyszer megtudhatnám, milyen farokkal élni ! Hogy mi az a k. nagy szám benne.
Írta: Bubu75, július 04, 2011
Szintén a szinglik táborát növelem 36 évesen(akarom mondani elvált). Valamikor -nem rég- voltunk egy családi összeröffenésen, és hát ott volt 4 család, erre megkérdezték tőlem, hogy nekem miért nincs pasim. Mire válaszoltam, hogy amilyen példákat látok azok nem győznek meg arról, hogy nekem egy pasival jobb lenne, sőt!... Nem mintha férfi gyűlölő lennék, csak hát tudatos vagyok, és tudom, hogy milyen nő vagyok, és, hogy milyen férfit keresnék. De pont azért vagyunk itt, mert nem álltunk be sorba, és nem követjük a "hagyományos értékrendet".
Egyszer a munkahelyemen, mikor egy nagyon jó szabású (de nem mini) szoknyát vettem fel, megjegyezte a 60 év feletti főnököm, hogy nagyon jó a szoknya, de legközelebb vegyem fel annak, aki tud is vele mit kezdeni
Nos azóta én is ügyelek az öltözködésre, figyelek, hogy mit hova vegyek fel, és nem szabad keverni, mert az rosszul sülhet el
Írta: Bubu75, július 04, 2011
Angyalhaj! Ez a mondat különösen tetszett!

Írta: Rita, július 05, 2011
"nagyon jó a szoknya, de legközelebb vegyem fel annak, aki tud is vele mit kezdeni"
Én semmi beleszólást nem tűrtem/tűrök/tűrnék az öltözködésembe. Az oké, hogy van egy common sense, hogy a váll nélküli, fél mellett szabadon hagyó, stb. stb. fűzős felsőmet nem dolgozni veszem fel, hanem buliba, színházba. stb. DE a határt hol lehet meghúzni??? Mi számít provokatívnak? Egy szoknya, ami jól áll? Miért ne vehetnéd fel? Tehetsz róla, hogy a mai szépségideál értelmében jó alakod van? Szégyelld, rejtsd el, járjál zsákban, csak hogy ne kelts szexuális frusztrációkat a viselkedni nem tudó férfi kollégákban?
Én pl. nemigen tudnám zsákon kívül mással elrejteni a melleimet, de bocs, nem fogok úgy kinézni, mint egy tehén, csak mert egyes csorgó nyálú ösztönlények nem tudnak uralkodni magukon.
Írta: Rita, július 05, 2011
Írta: Rita, július 05, 2011
Pontosan! És ha nem találsz olyat, akivel az alapelveitek egyeznek, miért mennél bele egy veszekedős, nem kielégítő kapcsolatba egy olyannal, aki mellett le kéne faragnod magadból???
Én most nem a hercegről beszélek hófehér paripán (habár miért ne, egy az egyenlőség szellemében gondolkodó férfi személyében még ő is befuthat
) - de bizonyos gondolkodásbeli hasonlóságok igenis fontosak egy párkapcsolatban. Én is voltam sokat egyedül, illetve van 1-2 olyan kapcsolatom, amiről úgy vélem, nem kellett volna, mert már az elején észrevehettem volna a kb. szakadéknyi különbségeket. (Ez nem feltétlenül értékítélet.)
Szóval egyetértek, hogy az egyedülálló állapot nem feltétlenül valami rémálomszerű mumus - egy rossz kapcsolat inkább az.
Írta: Rita, július 05, 2011
Sztori pár évvel ezelőttről: bérletet váltottam egy konditerembe, mert állandóan fáradtnak, gyengének éreztem magam, és erősebb akartam lenni. Jön az edző (csaj), veszi a formanyomtatványt, írja a bemelegítést, aztán kérdezi: "Honnan akarsz fogyni?" Mondom, "sehonnan, erősíteni szeretnék, az állóképességemet szeretném növelni" Gyerekek azt a nézést le kellett volna fotózni. Mintha egy marslakóval állt volna szemben


Egy csaj, aki, mily furcsa, mozogni jött a konditerembe, nem pedig mert utálja a testét, úristen!!! 

Végül összedobott egy általános edzéstervet, de szerintem azóta se volt ilyen eszement kuncsaftja 

Írta: Bubu75, július 06, 2011
Ha valaki azért kezd el mozogni, mert hogy fogyni kell, az már régen rossz. Azért mozogjon valaki, mert szeret. És ez -mellékesen- előbb, vagy utóbb látszódni is fog. De a motiváció nagyon nem mindegy: az egyik egy belső, hogy én ezt szeretem csinálni. A másik pedig egy külső, hogy megfeleljen mások elvárásainak. Az utóbbi soha nem fog tudni kellő eredményt felmutatni. Egyébként engem a hastánc húzott ki az önértékelési problémáimból!
És rájöttem, hogy miért. Azért mert itt állandóan a tükör előtt vagy. De most nem kritikusan mustrálod magad, hanem a mozdulataidat figyeled. És gyakorlatilag egyszerűen megszokod a saját magad látványát, hiszen itt gyakorlatilag objektíven nézed a saját mozdulataid. Egyébként tényleg Rita, az egy nagyon jó kérdés, hogy hol van az öltözködésben a határ! Mi az ami még nem kihívó, de csinos. És, hogy milyen területre lehet még felvenni.
Az ember megtanulja, hogy mi az előnyös oldala. Én pl nem tudom a melleimet hangsúlyozni, viszont hosszú lábaim vannak. Így a miniszoknyát preferálom. De ha vastag harisnyával veszem fel, már nem annyira kihívó, mint mondjuk egy necc harisnyával
Írta: pollito, július 08, 2011
ezért külön köszönet!
szintén erősítem a 30-as szingli klubot, csak gyerekkel. vicces (és egyben szomorú) anekdota: (volt-férjnek azóta van csaja -nemrégóta). egy vita közepette (persze a gyerekről) bedobta a -szerinte- übersértést: bevallhatod mostmár, hogy a fene nagy feminizmusod megbukott, azóta is egyedül vagy..... hát röhögtem is, mérges is voltam.
télleg szar beismerni, hogy feltűnően jól vagyok egyedül mostanság??? és egyáltalán miért gáz egyedül lenni?
nem mintha nem ismerkednék, de eddig senki nem érdemelt még egy első randit sem.
egyébként alátámasztom a cikk lényegét- a faszik valóban foglyai a saját hülyeségüknek, és úgy látom vergődnek a ketrecükben. azt viszont nagyon gáznak látom, hogy a férfi-szerepkeresés ciki, és tilos beszélni róla, tilos beismerni.
Írta: Rita, július 09, 2011
Írta: Rita, július 09, 2011
Írta: Angyalhaj, július 10, 2011
Én azon petézek le, hogy vannak dolgok, amik nem férnek bele a saját magukról kialakított jó képbe. És van, amitől ők "jó emberek" lesznek.
A volt pasim még az elején nagy büszkén mondta, hogy az összes volt barátnője a mai napig tartja vele a kapcsolatot. Ez annak a jele, hogy ő nem lehet "rossz ember".
1) ez a sematikus jó ember - rossz ember felfogás egy végtelenül leegyszerűsített gondolkodásmódra utal (mint kiderült, a pasi is csökkentett módban működött, de nála nem is volt normál módú indítás opció)
2) azóta kínosan ügyelek arra, hogy soha ne válaszoljak a leveleire és ha telefonon hív, azonnal kinyomjam.
A feminizmusod megbukott kezdetű mondatra meg hát ... sztem a pasinak fogalma sincs arról, hogy mi a feminizmus, és a nőt csak akkor tekinti embernek, ha talál magának férfit. Engem se vesznek emberszámba...
Írta: Angyalhaj, július 10, 2011
Fel sem merül bennük, hogy lehet, hogy egy nő inkább egyedül marad a kütyüivel, ha már nincs minőségi párkapcsolat ÉS minőségi szex a láthatáron, minthogy egy 80 kilós csecsemő mellett tengesse a napjait (ez nagyon tetszik, vki írta fentebb).
Erre jön a Csernus, aki azt mondja, hogy akkor nincs valami rendben, ha az ember mondjuk csak a karrierjére koncentrál, és az érzelmi életét elhanyagolja. Én télleg bírom a Csernust, de nem szeretem, hogy azt próbálja sugallni, hogy vmi nem stimmel VELEM, csak mert a karrieremre koncentrálok, és annyi pénzt szeretnék keresni, hogy soha ne kelljen anyagilag függenem egy férfitől. Én nem tehetek róla, hogy csupa f.szfejjel találkozok; nem, nem én vonzom be őket, hanem egyszerűen nagyon kevés a normális pasi, és én ahelyett, hogy ezen siránkoznék, inkább a karrierre koncentrálok (és szeretem ezt a szót).
Nagyon kevés ember találja meg az igazit. A maradék meg menjen a süllyesztőbe a 80 kilós csecsemők közé? Kösz, ebből nem kérek.
Írta: dudette, július 10, 2011
Az ilyen kijelentésekkel az a legnagyobb baj (leírtam ugyanezt a másik cikknél is), hogy jellemzően nőkre vonatkozóan hangoznak el. Mikor van szó arról, hogy nem egészséges, ha egy férfi csak a karrierjére koncentrál, az érzelmi életét, a párkapcsolatát elhanyagolja? Nem, ezt úgy képzeljük el, hogy az ideális, társadalmi megbecsültséggel rendelkező férfi a hivatásának él, jól keres, a nő meg asszisztál mellé, minden erejével a férfi ilyen irányú kiteljesedését segíti (beleértve, hogy elvégzi a kevésbé fennkölt feladatokat, mint pl. házimunka, gyereknevelés, de még akár művész- vagy tudóspároknál is megfigyelhető ez, hogy a nő sokszor nemcsak háziasszonyt, de titkárnőt, személyi asszisztenst, menedzsert játszik a férfi mellett, miközben elhanyagolja a saját karrierjét).
Írta: Rita, július 10, 2011
Írta: Angyalhaj, július 10, 2011
Szegény férfiaknak tényleg nagyon nehéz dolguk van.
"Ezeket a nőket ne vedd el feleségül!
Nagyon nehéz dolguk van a férfiaknak, ha házasságon törik a fejüket, ugyanis egyre kevesebb nő van, aki alkalmas lenne rá. A következő 5 nőt kerüljék el!
A krónikusan beteg nő: Aki normálisan szeretné élvezni az életet, az vigyázzon, és beteg nővel sohase jusson odáig, hogy közöttük a házasság gondolata akár csak szóba is kerülhessen. A házasság értelme, hogy a házastársak kiegészítsék egymást és boldog életet éljenek, erre pedig egészséges nőre van szükség.
A neurotikus nő: A neurotikust nem könnyű felismerni, legkevésbé, amikor szerelmes, márpedig párválasztás idején többnyire ez a helyzet. A neurózis nem olyan betegség, melyre ujjal lehet rámutatni, mint például a köszvényes csomóra, hanem inkább magatartásbeli forma. De hogyan lehet felismerni? Az ilyen nőt a kudarc jellemzi, feltűnően sokat beszél a múltjáról, a szüleiről, mindenki felett álló lényeknek tartva isteníti őket, vagy végtelen gyűlölettel beszél róluk. A neurotikus nő szeretné, ha "megértenék", ugyanis mindenért másokat hibáztat. Általában a negatívumok maradnak meg benne, soha nem felejt, és nem bocsát meg.
A gyermeteg nő: A gyermeteg, infantilis nő nem ritka, és sok férfi számára igen vonzó jelenség. A férfiakról általában primitív elképzelései vannak, és szexuális érzéke is fejletlen. Érzelmi reakciói olyanok, mint a gyermeké, könnyen sír, és mindenen vihog. Mint egy gyereket, könnyű megvigasztalni ajándékokkal. Az anyaság és a házasság komoly feladatainak betöltésére pedig éretlen.
Az álerotikus, önmagát imádó nő: Egy tapasztalatlan férfi könnyen áldozatul esik az álerotikus nőnek. Ártatlan kígyó , csábító jelenség, az ember azt gondolhatja csupa erotika, a díszes cukorkásdoboz azonban belül üres. Ez a nőtípus önmagába szerelmes, egész nap a tükör előtt áll, nagyon jól tudja, hogyan kell a férfiakkal bánni...de egyik sem kell neki! Az ilyen nő egyáltalán nem alkalmas házasságra!
A férfinál okosabb nő: Egy férfi soha ne vegyen el olyan nőt, aki sokkal okosabb, és műveltebb nála. Állandó konfliktus helyzetet teremt, ugyanis a nő a házasság alatt soha nem fogja átengedni a vezető szerepet a férjének, ami akár impotenciához is vezethet.
forrás: Dr. Fritz-Kahn A szerelem iskolája"
Írta: molylepke, július 10, 2011
Újfent az advocatus diaboli szerepét fogom játszani, de hadd jegyezzem meg, hogy enyhén szólva is cinikus, aljas húzás azért sírni és asztalt csapkodni, ha minket nőket hibáztatnak, ha áldozattá válunk, de a pasiknak gond nélkül a képébe vágjuk, hogy az ő hibájuk ha szenvednek. Mondjátok ezt azoknak a srácoknak-férfiaknak, akiket azért cseszegetnek, közösítenek ki, vernek össze és késelnek meg, mert merészkedtek a közhelyes férfiszereptről eltérni, biztos díjazni fogják. Én is díjazom, elvégre milyen jó is lenne, ha a párom lenne a következő Sophie Lancaster, és még azért is ő lenne a hibás, hiszen nem tud kitörni a ketrecből.
Csernust meg nem értem miért hordjátok le, én olvastam tőle a Nőt és a Férfit is, mindkettőben írja, hogy nem jó az, ha az ember a munkába menekül, és a kőkemény racionalitással próbálja kompenzálni a 0 érzelmi intelligenciáját. Igen, leírja a pasikról azt is, hogy nagy részük érzelmileg egy anyja szoknyája mögé bújó kisegyerek 30 évesen is, szóval kábé ugyanazt írja róluk, amiket ti itt, arra meg végleg nem bíztat senkit hogy ezekkel a gyerekemberekkel álljon össze. Szerintem először ti is inkább olvassátok el pár könyvét, ha lehet a fentebb említett kettőt, és aztán vitassuk meg, hogy mennyire próbálja a nőket és a férfiakat belebetonozni a hagyományos szerepeikbe.
Írta: dudette, július 10, 2011
Az első bekezdéssel abszolút egyetértek, az én hozzászólásom még az elején is erre akart utalni. A patriarchátus rendszere - amelynek mi nők is úgymond fogjai vagyunk, és a férfiak is - nem egyenlő az egyes férfival.
Írta: Angyalhaj, július 10, 2011
De biztos én írtam vmit rosszul. Én értettem, az a lényeg.
Írta: Angyalhaj, július 10, 2011
Mondjuk akkor elég sok embernél gond lehet.
Írta: Bubu75, július 10, 2011
Az emberi játszmákra utal, mikor azt írja, hogy , ha nincs jól működő párkapcsolatod x évesen, akkor gond van. Ezért biztat a különválásra, mert a gyerek lát egy adott mintát otthon, és gyönyörűen megtanulja a különböző játszmákat alkalmazni... Valamint azt is írja, ha valaki egyensúlyba került magával, akkor bőven akadnak olyanok akik csak a vérét akarják szipolyozni, és akkor észnél kell lenni, és kerülni az ilyen típusú embereket. És előbb- vagy utóbb be fogja vonzani, aki szintén hasonlóan érett ember. Én is csak Angyalhajt tudom megismételni: minden tiszteletem Csernus dokinak!
Írta: Bubu75, július 10, 2011
Írta: pollito, július 13, 2011
nos, én nem szándékozom sem eltaposni ,sem bosszút állni, mert ő a gyerekem apja. a kölök fejlődését biztosítandó igyekszem tisztelni benne azt az embert, akit annyira szerettem hajdanán, hogy gyereket akartam tőle.
a férfiak a hülyeségük foglyai: nálunk úgy alakult, hogy gyerek nélkül működött az egyenlőség, házimunka, szórakozás, munka terén is, aztán jöttek anyagi problémák és jött a gyerek. teljesen kifordult előző önmagából és kikelt belőle az igazi konzervatív férfitípus. pelenkát cserél, gyereket látogat, fürdet, altat, stb. De az én szerepem számára megkérdőjelezhetetlenné vált mint otthon-ülő-takarító-főző-éjszaka- egyből-dugni-akaró némberré, és persze számára megengedetté vált a korábbi életvitel folytatása is.
na, erre gondoltam, amikor azt írtam ,hogy a saját hülyeségük foglyai. mert egyszerűen nem értem, hogy ami korábban működött miért ne lehetne továbbvinni másik síkra, már gyerekes családként? segítséget, támogatást rengeteget kapott volna, ha el akarta volna fogadni.
arról nem beszélve, hogy mióta egyedülűálló anyaként ismerkedem arcpirító dolgokkal bírnak közeledni a pasik (pl: te HTB vagy?) és amikor azt mondom: "na kösz, inkább nem" meglepődnek
az viszont kicsit dühít, hogy azt írod "hogy enyhén szólva is cinikus, aljas húzás azért sírni és asztalt csapkodni, ha minket nőket hibáztatnak, ha áldozattá válunk" - egy szó sem esett arról, hogy valaki is áldozat lenne. az egy másik történet, másik élethelyzet, nem a hétköznapi pofára esés, és nem összekeverendő szerintem.
én spec nem érzem magam áldozatnak.
Írta: molylepke, július 13, 2011
Ja, és ez még mindig nem érv, hogy de az mááááááás. Az áldozathibáztatás azt jelenti, hogy van egy vétlen fél, és egy elkövető, és nem az utóbbit hibáztatják azért, ami a vétlen féllel történt. Ezt akkor is áldozathibáztatásnak hívják, ha nem szó szerint lesz áldozata valaki fizikai bántalmazásnak vagy balesetnek, hanem "csak" kihasználják, zaklatják, érzelmileg zsarolják, átverik, megalázzák, vagy rásegítenek a pofára esésre.
Írta: rókatorta, július 13, 2011
Írta: rókatorta, július 13, 2011
Írta: rókatorta, július 13, 2011
Írta: rd.8495, július 13, 2011
Naja, de mielőtt efféle összehasonlításokba bonyolódsz,
jobb tisztázni, hogy "Dr." Fritz Kahn 1888-ban született - Csernus Imre viszont 1966-ban.
3-4 generációs korkülönbség ebben a korban és témában egyáltalán nem csoda, hogy ég és föld.
Írta: rókatorta, július 13, 2011
Nem azt akarom mondani, hogy így Kahnt többre értékelném, de, gondolom, csak azt mondta, amit sokan mások is. Nem összehasonlítani akartam egyébként kettejüket, külön bekezdést kellett volna nyitnom.
Írta: Angyalhaj, április 27, 2012
http://apu.blog.hu/2012/04/27/...ign=index
az ilyen cikkek legalàbb annyira àrtalmasak a férfiaknak, mint a noknek. (és a legmegdobbentobb az, hogy konkrétan "apu" blogjàrol szàrmazik az iràs, feltehetoen egy kisgyerekes apukàtol)
Írta: palmoni, április 27, 2012
Írta: Angyalhaj, április 27, 2012
Írta: kriszti, április 30, 2012
Írta: kriszti, április 30, 2012
Írta: kriszti, április 30, 2012
Írta: Angyalhaj, április 30, 2012
Akkor hogy is van ez?
A magasan képzett noket meg nem hagyjàk szaporodni, mert azok a gyerekuknek vlszleg màs mintàt adnànak tovàbb, mint a hagyomànyos alàvetettséget vallo nok.
Írta: Angyalhaj, április 30, 2012
Igazàbol amikor a férfiak a csalàdot akaro noket teszik elore, akkor arrol van szo, hogy azt akarjàk, hogy a no kizàrolag veluk foglalkozzon. Ezt jelenti a "csalàd".
Az persze egyiknek sem tetszik, ha az asszony este vacsora helyett arrol szàmol be, hogy mekkora deal-t utott nyélbe aznap. A karrierre koncentràlo nok igazàbol autonom lények, nem màsvalakiért élnek, hanem sajàt magukért. Huuh, ez baromi félelmetes lehet sok - sok férfinak.




Mostanában nagyon foglalkoztat, hogy országunkban az ún. segítők (pchicho szakemberek meg midnenféle önjelölt guru) mennyi kárt okoznak maguk is a sztereotípiák sulykolásával. Tisztelet a ritka kivételnek.