A vérfeminista válasza
Módosítás dátuma: 2011. december 26. hétfő, 03:36 Írta: Antoni Rita 2010. augusztus 17. kedd, 13:56
Kommentemben, ha ironikusra is sikeredett, nem volt semmi bántó szándék, semmi rosszindulat sem az ajánlás szerzője, sem az azt megjelentető honlap szerkesztősége felé (miért lett volna, tetszett az oldaluk!), így meglepődtem azon, hogy így magukra vette/vették. Nálunk egy könyvet ismertető szerző nem szokott megsértődni azon, ha valakinek nem szimpatikus az adott mű (amit még csak nem is ő írt). Ha úgy érzi, nem helyes egy benyomás, igyekszik kijavítani azt, és meggyőzni az illetőt, hogy mégis vegye kézbe a könyvet – hiszen ennek érdekében ír valaki könyvismertetőt, nem? Fenti esetben is lehetett volna – ha már egy ilyen apró megjegyzés feltétlenül reakciót kíván – úgy is válaszolni, hogy „rosszul látod, nem erről szól a könyv, illetve nem így, érdemes elolvasnod, mert…” stb.
Nem ez történt. Hanem az, hogy az illető szerző kapva kapott az alkalmon, hogy a feminizmus és a feminista nők iránt már nem kevés ideje benne fortyogó gyűlöletét a világra szabadítsa – így éppen kapóra jött neki az aprócska megjegyzésem. A cikkben leírt következtetéseket ugyanis egyértelmű, hogy a fent hivatkozott egyetlen mondatból nem lehet levonni.
Sosem értem, kik azok a megkeseredett, gyűlölködő, frusztrált, sárdobáló stb. feminista nők, akikre az ilyenfajta sztereotip beszéd folyton hivatkozik. Évek óta tájékozódom a témában, és vesznek körül feministák (szerkesztőtársak, barátok, tanárok, levelezőpartnerek, ismerősök), és én egyetlen ilyet sem látok. Én nyitott, művelt, tájékozott, életük minden területén autonóm döntésekre törekvő, a társadalmi igazságtalanságok minden formája ellen szavukat felemelő, a maguk eszközeivel, erőszakmentesen küzdő, munkájukat, barátaikat, párjukat, gyermekeiket szerető, mély önismerettel, tudatossággal rendelkező nőket látok. Hiteles személyiségeket, akiket példaképnek tekintek: akik képesek túllátni a saját életük világán, saját hétköznapjaikon, akik mindig készek segíteni egymásnak és bárki rászorulónak, akik mindig felszólalnak az elnyomás bármilyen formája (pl. gyermekbántalmazás) ellen. Ilyen embereket ismertem meg feminista szerkesztőtársaim, barátaim személyében, ilyen emberek köszöntek vissza a könyvek lapjairól, és az egyetemi katedráról. Ha úgy tetszik, a szerző által hiányolt „bölcs, megértő, szívből mosolygó, vigasztaló, őszintén szeretni képes, büszkeséggel, tartással rendelkező, lelkében is elegáns, nagyvonalú nők.”
Nem tudom azt sem, ki az a feminista, akit senki sem szeret – az általam ismert feministák mindegyike gazdag, kiterjedt, kölcsönösen támogató kapcsolatokat tudhat magáénak, és én is büszkén, hálával és köszönettel elmondhatom magamról, nagyon sok ember szeretetét, illetve szimpátiáját érzem. És ezek az emberek ezerszer többet jelentenek számomra, mint azok, akik ellenkezőképpen gondolják. Mert vannak olyanok is, nem tagadom, és nem is zavar. Akinek van véleménye, és ki is mondja, nem szokott osztatlan sikert aratni. Ha nőként hallatja valaki a hangját, az ellenszenv tovább fokozódik. Ha – azok mellett, akik szeretnek téged – vannak ellenlábasaid, akik beszélnek rólad, és írnak rólad, tudhatod, hogy már csináltál valamit. (Köszönöm az újabb megerősítést.)
A sárdobáló cikk szerzője szememre vetette, hogy nem olvastam a könyvet. Én erre azzal válaszolok, hogy – írásából nyilvánvaló – ő viszont nem látott közelről egyetlen feministát sem, egyetlen eggyel sem beszélt. Mégsem egy rövid kommentet írt a benyomásairól, hanem egy egész cikket, melyben – szellemes fordulatokkal nyomatékosított – tényekként igyekezett feltüntetni tévhiteit, és kifacsart mezei lélekelemzési kísérleteit.
Mégsem haragszom rá, mert e tévhitek mélyen gyökereznek a társadalomban. És azért sem haragszom rá, mert remekül fogalmaz – ennek illusztrálására válaszomat az ő szavainak kölcsönvételével zárom. Használhatná e kiváló tehetségét jobb célokra is.
És igazából ez itt a lényeg: ezek tévhitek. De muszáj lenne feltétlenül bedőlni nekik? Nem. Csak így könnyebb. És kapóra jött egy ártatlan megjegyzés. Most már lehet gyűlölködni. A tévhitek páncélja kényelmes, megvéd a valódi megismerés és véleményünk felülvizsgálatának fáradalmaitól, és „prímán konzerválja azt, ami belül van”.
„Ördögi kör. A változás spirálja helyett.
Lehet így is élni. Döntés kérdése az egész.”
Akik nyitottak és szívesen tájékozódnak a feminizmus témájában, úgyis megértik majd, miért nem igaz pl. az., hogy a feministák egyszerre jogokat és előjogokat (hódolat) várnak. „Akik pedig ezt nem hiszik, előbb járjanak utána, csak azután háborodjanak fel – már ha lesz alapja.”

Írta: Tannhauser, augusztus 17, 2010
"Önmegvalósításról, függetlenségről, női erőről papolnak. Közben meg azért nyüszítenek, hogy nem nyitják ki előttük az ajtót; nem adják át a helyet, volánt, irányítást; mert ugyanúgy meg kell küzdeniük azért, amit el akarnak érni; mert nem jár minden csak azért, mert valaki nő."
Kezdetektől fogva olvasom ezt az oldalt, és pont az ilyen szellemiség az aminek még a nyomát se láttam, sőt szerintem az ilyen dolgok ellen küzd. Orosz Áginak nem tetszik, hogy vannak független erős nők. Ő baja, csak trollkodjon vele.
Írta: Tannhauser, augusztus 17, 2010
Írta: rd.8495, augusztus 17, 2010
Mindenesetre érdekes, ahogy a végén a szerkesztőnő, aki személyeskedéssel vádol engem ( ettől hanyattesek, de tényleg!!!)
óv engem, hogy hehogy a gyerekeim olvassák a véleményemet!!!)
Hát ez óriási. Mindtha nem is én neveltem volna fel őket, hanem egyenesen ő, vagy a társadalom.
És ekkora tévhitekben élnek itt egyesek. Rettenet.
Írta: Katica, augusztus 18, 2010
engem tegnap pinázott és bumburnyákozott le az a jóember, akit már egyszer innen kivágtunk, mint macskát szarni, mert olyan lekezelő, bagatellizáló, hülyepicsavagy-majdénmegmondommitcsinálj stílusban írt, hogy az embernek kinyílt a bicska a kezében. pedig nem tettem semmi mást, csak írtam néhány kommentet a modoroson az egyházellenes cikkre.
de hát ugye kit utáljon a nyomorult, ha a zsidókat, a cigányokat, meg a homokosokat nem pécé utálni? hát a feministákat.
Írta: Katica, augusztus 19, 2010
rd,
vigasztaljon a tudat, hogy antifeministákkal TOTÁL felesleges bármilyen szinten korrektkedni. semmit nem érsz vele. ha olyan korrekt vagy, mint az állat, és megadod még a személyi számodat is, akkor is valamibe bele fognak kötni, EGYSZERŰEN AZÉRT, MERT ÉRZELMI ÉS VERBÁLIS BÁNTALMAZÓK. és semmi értelme megint valami hülye zaklatónak kiszolgáltatni magad azért, mert ezek ilyesmit követelnek. a te követeléseidnek, igényeidnek vajon ők eleget tesznek? nem. akkor meg? ők sosem fognak megfelelni akarni neked, egyszerűen azért, mert nem érdekük. majd persze, ha valami szarban lesznek, elkelne a vérfeministák segítsége.
nemrégiben kaptam egy levelet a görbe sminktükörtől, (aki írt egy feminista pocskondiázó cikket, amire én írtam két választ is, amire az volt a válasz, hogy hülye picsa vagyok, húzzak az oldalról, és azóta is a kedves haverja lepináz meg letirpákoz egyéb blogokon és privátban) hogy foglalkoztunk-e már olyan munkahelyi visszaéléssel, hogy a nő túl dekoratív volt, és ezért érte hátrány a munkahelyén. kérdezi mindezt egy olyan nő, aki saját bevallása szerint utálja a feministákat, mert ők az okozói minden rossznak, az a véleménye, hogy aki lengén öltözik, az ne csodálkozzon, ha megerőszakolják, és legyíkozza és szánalmasozza nemi erőszak blogot és ezt a honlapot. most mit mondjak neki? azt, hogy ő bizonyára jobban tudja a választ, mint én: öltözzön kevésbé dekoratívan, akkor majd nem éri munkahelyi zaklatás? ÉRDEKES módon mégiscsak jól jönnek azok a vérfeministák, ha egyszer TÉNYLEG éri valami nők elleni erőszak az embert... amikor őket éri ilyen típusú hatalmi egyenlőtlenségekből fakadó hátrány, akkor AZONNAL észreveszik.
na, szóval nem érdemes velük foglalkozni, idő és energiapocsékolás. sajnos, nem kívánom nekik, de úgyis pofára fognak esni egyszer.
Írta: Katica, augusztus 19, 2010
szóval sehogy se nyerhetsz, de sajnos a végén úgyis kiderül, hogy neked volt igazad. de a büdös életben be nem ismernék.
Írta: Katica, augusztus 23, 2010
jah, ezt olvassátok el:
http://www.olvassbele.hu/index.php/publicisztika/1384-reklamkommando
esküszöm, még egy ilyen kognitív disszonanciát, mint ami ebben a nőben van, még talán sose láttam. egyik szájával pocskondiázza a feministákat, másikkal meg leírja naomi wolf beauty myth-ét. ÉS EGYETÉRT VELE!!!
Írta: Katica, augusztus 23, 2010
Írta: rd.8495, augusztus 23, 2010
De nem, az bezzeg maradhatott, csak a hsz-ek ugrottak. Pedig azok, bár csak válaszok voltak, mégsem pendültek egy húron ezzel a totális szennyirattal.
Rita válaszcikke elé / alá azért mindenesetre nem ártana odamásolni, mert ha akad egy magára valamit adó szerkesztője is ennek a lapnak, az azért nem fogja fennhagyni ezt a förmedvényt.
Nem beszélve arról, hogy ha akad újabb normális érzésű és igazságérzetű olvasója a cikknek, megintcsak nem fog komment nélkül maradni, oszt majd törölgetik azokat is azt idők végezetéig ?
Már amennyiben az új formáció kommentelhető egyáltalán, ha egyszer Katicának nem működik, szerintem nem feltétlenül nikkek vagy IP-címek kizárása, hanem általános moratórium is állhat a dolog mögött.
Írta: rd.8495, augusztus 23, 2010
Bezzeg a többségi véleménnyel azonosulóknak nem muszáj korrektnek lenniük, azokon a szép számú oldalakon meg lehet tartani minden szégyenérzet nélkül az egyoldalú fröcsögést, és eltüntetni a rá érkező -természetesen ennyi inkorrekt vagdalkozás után nem túl nyugodt hangvételű - válaszokat.
És a legnagyobb nyugalommal tartani hozzá a képet, mintha ez egészen rendjén való lenne.
Namindegy, mesélek másról, de csak Rita kedvéért.
Legyen akkor egy kis vegyes nyári feminista anziksz :
Ma meghalt egy katona Afganisztánban. Történetesen nő volt. Minden hír katonanőről beszélt, holott a szakma katona, a nem meg kétféle lehet hozzá - és ugye katonaférfiről sosem szoktak beszélni.
És rendőrférfit sem mondanak, csak rendőrnőt, és festőférfit sem, csak festőnőt, és politikusférfit sem csak politikusnőt, stb.
Mintha minden szakmát csak férfiak gyakorolhatnának alapjogon.
Noha pl. ma már Toszkánában és Észak-Olaszországban szigorúan minden második rendőr nő, sőt, csak két nőt is láttam több esetben rendőrködni, férfi nélkül.
Ez a helyzet sokat elmond az olaszoknak legalább a törekvéseiről, ami biztosan nem marad hatástalan.
Olaszországban 20 év alatt rengeteget nyugodott a vezetési stílus, már szinte olyan udvariasak, mint a spanyolok, a fene gondolná ezekről a temperamentumos déli népekről ezt a higgadtságot és szabálytartást.
Igen ritkán vannak bevásárlóközpontok, áruházak, McDonaldsok és minden ami nálunk egymást éri. Vasárnap zárva vannak az üzletek.
Pl. Colle D'Elsa 8000-es toszkán erődváros, ahol 1 db Coop áruház van és slussz.
Az úton 14 nap alatt 3000 km-t egymagam vezettem le, minthogy a férjem a hűsítő sört élvezi inkább a nyári utakon, én meg a vezetést, és ezzel jól elvagyunk mindannyian.
Hazafelé megálltunk a székesfehérvári Auchanban (végre egy tisztességes jó magyaros bevásárló lehetőség
és ettünk egy estebédet a kínai étteremben. Az asztalunk mellett egy 100 Ft bedobása után billegő és "vezethető" kisautó volt, egy vezető hellyel és egy hátsó oldalüléssel.
Nagy volt a forgalom szombat délután, így az ebédünk alatt kb. 30 gyerek vezette ezt a kiskocsit, aki kivétel nélkül mind fiú volt.
A lányokat lebeszélték, oda se hozták. Ha testvérként jöttek, mindig a fiú ült a vezető ülésbe, a lányok nem is próbáltak oda ülni. Szóló gyerek csak fiú volt.
Ha 2 fiú jött, ott mind a kettőt befizette a szülő, a lányok közül volt kettő, aki a menet lejárta és a fiú távozása után egy pillanatra sóváran beült próbaképp a vezető székbe, de már rohannia is kellett a család után, mert egyszerűen rá sem tekintve otthagyták.
Ha a fiú volt a nagyobb, természetesen ő uralta a kocsit, ha a lány, az pedig természetesen lemondott a kisebb és a fiú javára. Egyetlen kislány sem cirkuszolt, noha mind egyértelműen, erőteljesen és igazságtalanul háttérbe szorult - és persze így egy fiú sem, mert nem volt min cirkuszolni: ők ugyanis kivétel nélkül mind megkapták, amire vágytak. És mind akarta vezetni az autót, kivétel nélkül. Ahogy valószínűleg a lányok is...
De egyetlen szülő sem akadt, aki a kislányát helyzetbe akarta volna hozni, viszont minden szülő helyzetbe hozta a fiát. Ha kettő volt, akkor mind a kettőt, kivétel ebben sem volt.
Pedig mint láthatjuk, a nők is tudnak vezetni, és ők is élvezik a vezetést.
Mégis már gyerekkorban meg lehet tanítani, hogy a vezetés a férfinak öröm, a nőnek max. kötelességként jöhet majd egyszer képbe.
(Kábé a szexnél is ismerős ez a formáció)
Egyébiránt a történéseket az egész ebédelő családunk egyre érdeklődőbben figyelte végig, mert egy idő után nagyon feltűnővé vált, és mindannyian nagyon szomorúan konstatáltuk a látottakat.
Megállapítva, hogy ha nem láttuk volna, hát el sem hinnénk, hogy ennyire szélsőségesen egyoldalú torzulások lehetnek manapság a magyar gyermeknevelésben. És vannak.
Írta: Katica, augusztus 24, 2010
nur,
ez nagggyon kemény, amit tapasztaltál. és itt bukik meg az egyenjogúság, már kora gyerekkorban. közben meg a szemünkbe hazudják, hogy egyenjogúak vagyunk, ne verjük a nyálunkat már állandóan.
én is pont lestem ki a fejemből egy ideje. a szomszédban van egy ovi-suli tornapálya. mondanom sem kell, a hosszú hétvégén egész nap a labdapattogást hallgattam, mert hogy hétvégente, meg esténként kiadják felnőtteknek bérbe. hogy-hogynem, csak férfihangokat hallottam az egész hétvégén. és focira utaló szöveget. aztán kicsit gondolkodtam rajta, hogy hallottam-e valaha ezen a tornapályán női hangokat, és akárhogy is erőltettem az agyamat, az itt eltöltött 5 év alatt EGYETLEN NŐI HANGOT NEM HALLOTTAM. persze, láttam nőket, de nem a tornapályán, hanem reggel meg este, amikor hozták-vitték a kölyköket. de kikapcsolódás céljából, vagy hogy csapatépítő jellegű sportot űzzenek, pusztán szórakozásból, a szabadban (és nem a büdös tornateremben a kötelező zsírégető torna, ami minden, csak nem szórakozás, és baromira nem épít csapatot), soha nem láttam őket.
Írta: alomi, augusztus 24, 2010
Ez valóban szomorú, de a szülők egy rétegét jellemzi csak. Mi egy parkkal szemben lakunk, a lányom most lesz 4 éves, a fiam másfél. Szinte minden hétköznap ott vagyunk, hétvégére más programokat tervezünk. Mivel a férjem külföldön volt pár hétvégén, meglepve tapasztaltuk, hogy nagyrészt olyanok jöttek ki a parkba, akikkel hétköznap nem találkozunk. Tehát, az a szülő, akinek hétköznap van ideje, energiája parkba vinni a gyermekét, hétvégére ennél érdekesebb programot csinál, másnak meg ez a program. Az a gyanúm, az Auchanban vasárnap nagyrészt azzal a réteggel találkoztatok, akiknél a hétvégi bevásárlás A Program, meg tévé utána - ezt összefüggésbe tudom hozni a férfi-dominanciával.
Ami a pénzbedobós autókat illeti - jópár darab van a játszótér mellett - itt vegyesen vezetik, nem tűnt fel, hogy megpróbálnák lebeszélni róla a lányokat. Persze majd ilyen szemmel is körülnézek. Én elvből nem vagyok hajlandó pénzt bedobni, egyik gyermekemnek sem - erre a Dédi szakosodott
Írta: Limanna, augusztus 24, 2010
Én megmondom neked őszintén, én nem küzdenék azért, hogy levegyék azt a vérfeminista cikket.
Az a cikk nekik szégyen és nem neked. Te inkább legyél büszke arra, hogy milyen korrektül higgadtan válaszoltál rá. Megmutattad a válaszoddal a feminista ellenes hímsovik és a feministák közötti óriási különbséget.
Inkább tedd be ide is azt a cikket a válaszod mellé. Hiszen annyira szégyellték a te korrekt válaszodat hogy levették.
Együtt kerek a történet. Maradjanak itt együtt örök tanulságként.
Hadd lássa és olvassa mindenki, hogy miképpen akarják a feministákat méltatlanul lejáratni mindenféle hazugsággal.
Írta: Limanna, augusztus 24, 2010
Ha sértegetni akarnak a személyeskedéssel, meg kell nekik kerek perec mondani, hogy nem fog sikerülni, mert te mint nő lehet hogy némelyiket átélted személyesen is, mert az esélye minden nőnek megvan rá a patriarchátusban. Sajnos. DE!!! Nem a te bűnöd! Hanem azoké a mocskoké, akik azt gondolják hogy a farkuk megléte mindenre feljogosítja őket. Éppen ezért is vagy feminista, hogy más nővel ne tehessék meg. Nem mentegetőzni kell, mert akkor vége hossza nincs a mocskolásnak. Nem engedni hogy védekezésre kényszerítsenek!
Írta: Katica, augusztus 25, 2010
nem igazán tudnak érdekelni az idióták. azt hiszem, tettem már annyi mindent az életben, és kaptam annyi elismerést, hogy nem az ilyen emberek véleményétől teszem függővé az önértékelésemet.
alomi,
attól félek, nincs igazad. sajnos a diszkrimináció a gyerekek között nem iq-függő. annyira nem, hogy még csak nem is nem-függő, vagy társadalmi státusz-függő. azért mondom ezt, mert a csóró kínaiak abortálják, meg megölik az újszülött lánygyerekeket, a szupergazdag amerikában meg a quiverfull-családokban nem engedik őket egyetemre, mert nekik az lesz a dolguk, hogy szüljenek. meg most olvastam valami felmérést a feministingen, hogy a tanárok nem tudom hány százaléka többet foglalkozott a fiúkkal, mint a lányokkal, és miután kaptak egy továbbképzést ezzel kapcsolatban, és TÉNYLEG odafigyeltek arra, hogy egyenlő arányban foglalkozzanak a fiúkkal-lányokkal, még így is csak 9%-kal több figyelmet fordítottak a lányokra, ami meg sem közelítette a fele-fele arányt. majd elővakarom a kutatást valahonnan.
Írta: alomi, augusztus 25, 2010
A két példa, amit felhozol, pont nem tükrözi az átlagos gondolkodást, hiszen a quiverfull a keresztény eszmék miatt nem kér az egyenlőségből, a szerencsételen kínai, akinek csak EGY gyermeke lehet, állami rendelkezés és évezredes hagyomány miatt hoz ilyen döntéseket. Mindkét esetben nagyon durván tekintélyelvű, reakciós gondolkodás áll a háttérben, amelytől - szerencsére - a világ egy része már megszabadult. Kétszáz évvel ezelőtt mindenki így gondolkodott, itt van a társadalmi háttér leírása, ami konzerválja ezt a fajta gondolkodást:
Grasmick also pointed out the correlation between traditional value orientation and the following factors: “growing up on a farm, the absence of education, and the absence of a cluster of variables he called ‘late socialization experiences’ - urban residence, travel and residence outside the South, and exposure to the mass media” (Reed, Southerners 4
. He developed measures of familism, localism, fatalism, resistance to innovation, traditional sex-role ideology, racism, some aspects of authoritarianism, and suspicion and dislike of ‘outsiders’ […]; and his review of the literature on modernization concluded that these traits have characterized preindustrial societies throughout the world. (Reed, Southerners 4
Tehát sarkítva az, aki egy kis faluban nőtt fel, elvégzett 8 osztályt, majd kétszer járt a megyeszékhelyen, sokkal hajlamosabb az előítéletes, idegen- és nő-gyűlölő gondolkodásra, mint az, aki nagyvárosban főiskolára járt, érdeklődési köre többször is külföldre vitte, stb. Az előbbi valószínűleg rengeteg kínaira érvényes, Európában meg egyre kevesebb emberre, főleg a 40 év alatti korosztályban.
Ami a tanárokat és a továbbképzést illeti, irreális lenne gyökeres változást várni tőle. Szerintem a 9%-kal több figyelem igenis fontos lépés egy olyan ember esetében, aki tudatában sem volt előzőleg, hogy milyen aránytalanul oszlik meg a figyelme a fiúk és lányok között.
Írta: Katica, augusztus 25, 2010
hogy mondjam: jól szituált úriember nyögött be nekem egy olyat az aláírásgyűjtés alkalmával, amikor odajött hadoválni, hogy a kádár rendszer milyen szemét törvényeket hozott, mert hogy azóta a nők kirabolhatják váláskor a férfiakat (azaz vihetik a cucc felét) és hogy ez így egyáltalán nem jó, és hogy nőket verni oké, ha úgy viselkednek, hogy megérdemlik. jogász, egyetemi végzettségű, abszolút a társadalmi ranglétra tetején.
ahogy az egyetemi tanárnőt és a bírónőt is simán megverik, vagy megerőszakolják, nemcsak az analfabéta szabolcsi cigánylányt.
Írta: rd.8495, augusztus 25, 2010
Nagyon sokatmondó és tanulságos.
Tegnap az egyik gyereknek eszébe ötlött és kommentként próbaképp beküldte neki az általa nemrégiben tanult - a hatalomdicsőítést nem vállalók sorsáról szóló - Walesi bárdokat.
Minden hozzáfűzött komment nélkül.
Először automatikusan közölték, hogy moderációjuk megnézi, közölhető-e az üzenet. Oszt azóta sincs fenn.
Nem hittünk a szemünknek, hogy az Olvass bele ha érdekei azt diktálják, kimoderálja Arany Jánost .
Ami azért feltűnően rossz lelkiismeretre vall. De lelkük rajta.
Bravó.
Írta: cidre, augusztus 25, 2010
http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/101/toth.html
:-)
Írta: Katica, augusztus 26, 2010
szia cidre!
üdvözlünk!
Írta: cidre, augusztus 26, 2010
Írta: alomi, augusztus 27, 2010
tisztában vagyok azzal, hogy mindig előfordul ilyen, de a tendencia attól még jelen van. Ami pedig a "durván tekintélyelvű, reakciós gondolkodást" illeti, nem akarok más tollával ékeskedni, hiszen több szociológiai vizsgálat eredményeiben megjelenik. Először a fajgyűlölet kialakulásával kapcsolatban találkoztam vele, mint kiváltó és átörökítő faktorral. De a végkövetkeztetés az, hogy szinte minden alá- és fölérendeltségi viszonyt fenntartó társadalmi berendezkedést erősíti ez a fajta gondolkodás, az egyén és a közösség, sőt, az állam szintjén is.
Írta: Limanna, augusztus 28, 2010
Amelyik társadalomban természetes hogy az emberiség egyik fele a nők alárendelt helyzetben vannak, és uralkodnak rajtuk, ott természetes hogy egyetlen más csoport sincs biztonságban.
Ellenség!
Írta: Katica, augusztus 31, 2010
alapvetően egyetértek, de nekem meg az a véleményem, hogy aki többet gondolkozik, az több bűnbakot is talál. és mondjuk, egy félanalfabéta szabolcsi parasztbácsi nem biztos, hogy elolvassa a mein kampfot.
mondjuk érdekelne egy ezzel kapcsolatos szociológiai kutatás, mert én azt tanultam, hogy a bántalmazás, meg a nőgyűlölet (ezt a kérdést nem vizsgáltuk fajgyűlöletre, szó esett róla, de nem ez volt a fókusz) az nem függ társadalmi osztálytól, meg iskolázottságtól (akár bőrszíntől), merthogy minden társadalmi rétegben előfordul, sajnos nem kis mértékben. és ugyanezt tanultam az incesztussal kapcsolatban is. mindenféle fajtájú családokban előfordul, kivéve a nyitott, őszinte kapcsolatú családokat.
Írta: rd.8495, szeptember 02, 2010
ne sajnáld ezt az esetet. Mindennek van haszna.
Amit írtál, egy sima mondat volt, Oroszi Áginak nyílván nem ezzel volt baja, minthogy nem is erről írt, hanem egész másról. Amihez neked már közöd nem is lehet.
Viszont én az Olvassbele oldalain neked köszönhetően megtaláltam pl. Klimó Petrát, aki Oroszival igencsak ellentétben tud írni és normálisan gondolkodni.
Rajta keresztül pedig egész sor jó dologra leltem, itt van pl. ez :
http://www.judapest.org/ne-for...iert-soha/
És erről jutott ismét eszembe, hogy csináljunk már egy olyan aloldalt, ahol a feminista érzelmű cikkeket tesszük közzé de nemcsak link formájában.
Pl. ez is nagyon oda kívánkozna.
Mert így sokan azt hiszik, hogy csak elvétve vannak feminista érzelmű emberek, pedig szerintem szinte minden értelmes humanista ember az.
Ja, hát persze ők sincsenek sokan, sajnos.
Írta: rókatorta, november 26, 2011
Írta: rókatorta, november 28, 2011
Írta: rókatorta, november 28, 2011




Azon ne vitatkozzunk feminista-e akit annak tartanak, nem mindig így van. De igenis lehet olyanokkal találkozni (főleg a neten) akiket feministaként azonosítunk mi férfiak és rosszindulatúak.
a The Guardian on-line változtatát ajánlom pl.
Ilyen megfigyeléseket olvashatunk női cikkírok tolából, hogy egy ámokfutó férfi a példája annak "mi a rossz a mai férfiakkal" nevezetesenm hogy "Rambo identitást" sajátítunk el. Az ügynek semmi ilyesmihez köze se volt persze.
A cikk írónője ennek ellenére a " mai férfi bukásáról" beszélt, ami egy primitív, általánosító tézis.
Az átlagos olvasónak ez feminizmus, akkor is ha köze sincs az illetőnek hozzá. Innen a félreértés.