Két éves a nőkért.hu

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Születésnapi cikkünket egy kis magyarázattal kezdeném: többeknek szemet szúrt már ugyanis a logónk alatt a "Minden, amire egy nőnek VALÓBAN szüksége van" kitétel. Ennek története van, melyet – mivel elveink lényegét és honlapunk célját is tükrözi – második évfordulónk alkalmával újra megosztanék olvasóinkkal.

"Receptek, fogyókúra, divat, szépségápolás, horoszkóp, sztárpletykák – minden, amire egy nőnek szüksége van!" – ütötte meg a fülemet pár éve a rádióból harsogó reklám, mely egy új női magazint próbált népszerűsíteni. Akkor kezdtem el az egyetemen gender órákra járni – de ezek nélkül is felmerült volna bennem a kérdés: valóban ezekre van szüksége egy nőnek? Valóban ennyit néznek ki a nőkból? Ráadásul, ezek miatt születik meg a populáris kultúra – nők, magaskultúra – férfiak sztereotip felosztás – holott a szépirodalmat, kultúrát nők "fogyasztják" nagyobb arányban. "Feminizmus, Gender Studies, irodalom, kultúra, művészetek, öntudatnövelés, híres nők portréi" – nem hangzana ez jobban? E meggyőződéstől vezérelve eljátszottam a gondolattal, hogy egyszer létrehozok egy progresszív szemléletű női magazint, ezzel a mottóval. Úgy éreztem, ezzel egy hiányt lehetne betölteni, mert a hozzáférhető, nőknek szóló nyomtatott és elektronikus sajtótermékek közt nem igazán tudtam olyanról, mely nem próbálja meg a "helyükön tartani," azaz jelentéktelen, sztereotip, esetenként bugyuta témákkal lefoglalni a nőket – nehogy véletlenül  ráébredjenek valódi értékeikre, és elgondolkozzanak azon, hogy a patriarchális társadalmi berendezkedés által nyújtott lehetőségek összhangban vannak-e azokkal. Ráadásul mindezzel összefüggésben égetően szükségesnek ítéltem meg a hazai közegben lábrakapott, feminizmussal – és újabban sajnos a gender studies-zal, gender mainstreaminggel is – kapcsolatos, rendkívül sokat ártó sztereotípiák eloszlatását, a feminizmust lejárató ideológiával szembeni harc vállalását is.

Egy másik feminista fórumon megtaláltam tervemhez a kiváló társakat, akik közül többekkel személyesen soha nem találkoztam (!), ám ez – dacára annak a sokszor téves nézetnek, hogy az internet világa "rossz, elidegenítő és nem teszi lehetővé az érdemi emberi kapcsolatokat" stb. stb. – azzal együtt, hogy rengeteg dologban (kor, lakhely, családi, magánéleti háttér, érdeklődési kör, vallás/világnézet, ízlés, jövőre vonatkozó elképzelések, stb. stb.) esetenként különbözünk egymástól, mégsem akadálya a barátságnak (páran közülük többet tudnak rólam, mint a személyesen ismert emberek :) ) és a közös munkának. Azt, hogy valami jó-e vagy rossz, üres-e vagy tartalmas, egyedül az határozza meg, hogyan és mire használjuk – a mi esetünk, azt hiszem, fényes példája a technikai újítások, lehetőségek kreatív, produktív kihasználásának, és az igazi sisterhoodnak. (Imádlak Benneteket!)

A társak közül az "őstagok": Katica, adminisztrátorunk, Bogi (aki jelenleg második gyermekét várja, és nagyon szurkolunk neki, hogy minden rendben menjen! :) ), Juzsika, a rangidős Mamika, a pszichológus Móni, és az azóta hivatásos íróvá avanzsált Sansa – akire külön büszkék vagyunk! –; később csatlakozott a társasághoz Vika, Dalma, Daniella, valamint több más támogató tag. Így lett a kósza elképzelésből valóság – éppen ma két éve. Úgy gondolom, sokat fejlődtünk – ez köszönhető az időközben felbukkant új szerzőtársaknak: pl. Anikónak, a két Emesének, és Ilonának. Esetenként profeminista/gendertudatos férfi barátaink is, pl. Dani, István és Gábriel is hozzájárultak egy-egy cikkel a munkánkhoz.

Szereztünk sok-sok barátot és – nem lepődtünk meg, így jár minden nő, aki határozott véleménnyel áll ki – néhány ellenséget; de utóbbiak szinte láthatatlanná törpülnek az előbbiekhez képest, ráadásul esetenként még voltak olyan kedvesek, hogy ingyen reklámot is csináltak nekünk. Akadnak persze olyanok is (őket ellenségnek nem nevezném, csak nem értünk velük egyet), akik moderálási elveink miatt kritizálnak minket. Igen, mi vállaljuk, hogy az állítólagos "demokrácia" helyett, mely túl sokszor bizonyult érdekes módon a nők és a női szempontok elnyomásának eszközének (!), egy nézőpontot részesítünk előnyben, és nem szeretnénk feminizmus vs. antifeminizmus körben forgó, végeredményben egy helyben toporgó, szájtépő csataterévé válni, mert arra van sok más lehetőség. (Pl. ott, ahonnan mi is eljöttünk éppen emiatt.) Mi egy, a nők érdekeit szem előtt tartó és következetesen képviselő, ha úgy tetszik, szeparatista teret hoztunk létre (elsősorban, de nem csak nőknek), és a továbbiakban is ehhez tartjuk magunkat. Nem, mindemellett nem tesszük zárttá az oldalt, mert az általunk felvállalt nézetekkel egyetértő, illetve témáink iránt nyitottan érdeklődő új olvasók számára továbbra is elérhetők szeretnénk maradni.

Honlapunk pártfüggetlen: foglalkozunk a nőket érintő politikai döntésekkel, ezeket folyamatosan figyeljük és véleményezzük, ez egyik fő tevékenységünk; de eszmék, ügyek, célok mellé, és nem konkrét pártok vagy politikai oldalak mellé állunk. Az ésszerű, mindkét oldal érdekeit figyelembe vevő, elnyomástól, erőszaktól mentes egymás mellett élés, a valódi tolerancia, az egyén érdekeivel összhangba hozott közösségi értékek mellett foglalunk állást, és igyekszünk folyamatosan tudatosítani olvasóinkban is, hogy minden elnyomás egy tőről fakad. Noha mi a nők érdekeivel foglalkozunk elsődlegesen (és meggyőződésünk, hogy praktikusabb is, ha egy aktivista/csoport egy aspektusra koncentrál, mindenki nem foglalkozhat mindennel), elítéljük az elnyomás minden formáját: a rasszizmust, a homofóbiát, a (természetesen a mások elnyomásának határáig) vallás– és világnézet szabadságának korlátozását, a munkahelyi kizsákmányolást, zaklatást, a férfiak által férfiak ellen elkövetett erőszakot, a háborút, a gyermekbántalmazást (de a másik oldalt is figyeljük: szóltunk a tanárok jogairól, azaz azok hiányosságairól is!), a különböző szubkultúrák tagjaival és a nem elnyomó másság egyéb formáival szembeni előítéletet, diszkriminációt is; sőt megítélésünk szerint ide tartozik és szívügyünk az állatvédelem, a környezetvédelem is.

Perspektívánkat az elmúlt évben ennél is tovább bővítettük: mivel a nők sokfélék, sokféle érdeklődésűek, ezért úgy gondoljuk, hogy szórakoztatásképpen szinte bármi belefér, ami tagjaink vagy olvasóink közül egy embert is érdekel. E határokat egyelőre leginkább én feszegettem a metal fesztivál- és koncert beszámolóimmal, 1-2 horror film elemzésével és a gótikus irodalomról, kultúráról nyitott új rovatommal. Ugyanakkor semmiképpen nem szeretném csak az én magán-vesszőparipáimmal traktálni a kedves olvasókat :), így másokat is (szerkesztőtársaimat, olvasóinkat) arra biztatnék, ossza meg velünk specifikus érdeklődési körét, szaktudását.  

Kommentelőből, aktív regisztrált tagból viszonylag kevés van (egyelőre), DE a látogatottsági adatok azt mutatják, az oldalon megnyilvánuló emberek csak a jéghegy csúcsát képezik, a "néma" olvasók a láthatóknál többszázszor többen vannak. Pörgő facebook oldalunkon lassan elérjük az 5000 tagot – úgy, hogy többségben minket jelöltek, erre külön büszke vagyok. De még mindig közel sem vagyunk ahhoz a női kultúrát komplexen átfogó oldalhoz, amit megálmodtam; rengeteg további tervünk van (pl. a "Női arcképcsarnok" kialakítása) és ehhez várunk lelkes új szerzőket is.

Abban maradtunk, hogy a továbbiakban is tartjuk magunkat a nonprofit jelleghez: mi nem keresünk az egésszel egy fillért sem, szabadidős tevékenységként csináljuk az oldalt, így olyan hirdetéseket, melyek más részéről pénzkereső tevékenységhez kapcsolódnak, szívességből nem teszünk ki. (Kapcsolódó konferenciákról, rendezvényekről, stb. természetesen továbbra is örömmel adunk hírt!) És (ez ügyben is többször megkerestek minket, de) fizetett hirdetéseket sem vállalunk, mert azt észleltük, hogy sok esetben ez azzal járna, hogy le kellene adnunk az elveinkből – amit nem szeretnénk.

A megalkuvást kerülve, minden tekintetben következetesen szeretnénk képviselni egy, a jelen magyar diszkurzusban háttérbe szorult nézőpontot, és boldoggá tesz minket, hogy a számos visszajelzés alapján ezzel olvasóinknak örömet okozunk. A jövőben is e cél érdekében fogunk dolgozni.   

A nőkért.hu szerkesztősége nevében

Antoni Rita.



Megosztás:
Hozzászólások (64)Add Comment
dudette
...
Írta: dudette, május 14, 2011
Gratulálok és csak így tovább! smilies/smiley.gif
Sansa
...
Írta: Sansa, május 14, 2011
Már ilyen öregek vagyunk? Hogy repül az idő smilies/smiley.gif (igyekszem folytatni hamarosan a sci-fis dolgot, ha már a speciális érdeklődési köröket említetted smilies/smiley.gif)
rd.8495
...
Írta: rd.8495, május 14, 2011
Kedves Szerkesztői Stáb !
Gratulálok a munkátokhoz, nagyon szívesen olvasom az oldalt, talán a legszívesebben az összes általam látogatott oldal között. Azok is hasonló koncepciójúak, viszont pontosan a nonprofit jelleg miatt korántsem frissítik őket napi szinten.
Ebben itt tényleg hatalmas munka van, napi szinten új információk.
orlando
...
Írta: orlando, május 14, 2011
Rita, Katica és a többiek, respect és csak így tovább! smilies/smiley.gif
Jó itt lenni. .)
cidre
...
Írta: cidre, május 14, 2011
Gratulálok, csak így tovább! Én nagyon ideszoktam már, remélem, még sokáig lesz folytatás!
molylepke
...
Írta: molylepke, május 14, 2011
Én is gratulálok az oldalhoz, és egyben köszönöm is a szerzők-szerkesztők munkáját, mert nekem nagyon sokat segített és rengeteg erőt adott mindaz, amit itt olvastam. Egyszóval respect! smilies/cheesy.gif
pavlovna
...
Írta: pavlovna, május 15, 2011
hát igazán gratulálok, én mindennap olvasom, csak ritkán szólok hozzá, de azért, mint az egyik régebbi napi basszameg szerzője /bár ez véletlensmilies/smiley.gif/, nagyon nagy tapsot küldök, és a legtöbb cikketekkel kapcsolatban mélységes egyetértést! smilies/smiley.gif
Rita
...
Írta: Rita, május 16, 2011
Köszönjük szépen mindenkinek! smilies/smiley.gif
Katica
...
Írta: Katica, május 16, 2011
köszi mindenkinek! smilies/smiley.gif
Limanna
...
Írta: Limanna, május 18, 2011
Gratulálok nektek! És nagyon örülök, hogy egyre több fiatal hozzászólót találok itt.

henike
...
Írta: henike, június 06, 2011
Már régebben hozzászóltam Rita egyik cikkéhez. Tiszteletem a munkátokkal kapcsolatban, és gratulálok az oldalhoz. Mélységesen egyet értek a leírtakkal.
A cikkről eszembe jutott egy régebben olvasott levél, amit a Nők Lapjában láttam.
Régebben színvonalas újságnak tartottam, de egyre inkább azt éreztem, ez nem igazán nekem való „női újság”. Bár ettől a kifejezéstől is hülyét kapok. Mert ahogy Rita is írta, ez lenne minden, ami egy nőt érdekel: receptek, fogyókúra, horoszkóp?
Azért jutott eszembe a Nők Lapjában olvasott levél, mert egyre inkább nem értettem egyet az ott sugallt női viselkedéssel, szerepfelosztással, amit a szerkesztőnő leírt. Egy hölgy panaszkodott a párjára, akivel 2 éve élt együtt. Egyre jobban zavarta a férfi viselkedése, aki az otthoni munkából nem vette ki a részét, szét hagyta a zoknijait, ott hagyta az asztalon az almahéjat, almacsutkát stb. És a nőnek ebből elege lett, hogy hazamegy munka után és a férfi után pakol, rendet csinál, mint egy kisgyerek után. A szerkesztőnő válasza erre: „Nem igazán tudom megérteni a problémáját, miközben a világban sokkal komolyabb gondok vannak, ön ilyen apró dolgokból csinál problémát. Ha párja rendes és dolgozik, ne ilyen dolgokon akadjon fent. Vagy ne pakoljon el, előbb utóbb zavarni fogja a párját.”
Ez biztosan így működik! Aki élt férfival, az tudja, hogy nem fog maga után elpakolni se kedves szóra, se ha otthagyjuk neki. Az értelmesebbik „fajtája” talán 3. nekifutásra megérti, hogy bocs de bunkó dolog otthagyni mindent magad után és édesem, nem a takarítónőd vagyok. Szóval az újság patronálja a férfiak ilyesfajta viselkedését, és vesszen az a nő, aki ezzel szemben fellép és felemeli a hangját. Véleményem szerint nem normális, hogy egy felnőtt emberről úgy kell gondoskodni, mint egy kisgyerekről. Hogy egy felnőtt ember szinte elvárja a párjától, hogy körbe ugrálják és fel sem merül benne, hogy a nő nem erre vágyik. Hogy szeretne mással foglalkozni, hogy elege van a naponta ismétlődő, tedd ide - tedd oda, pakold el tevékenységekből, amit a párja után végez a saját szabadidejéből.
Sok férfinak fogalma sincs az ilyen időpazarló és fárasztó tevékenységekről. Ezért kellene az emberek szemléletén gyökeresen változtatni. Hogyha a nő még ki is takarít, mos , vasal, azért az messzemenőkig túlzás, hogy a férfi tojik a környezetére és úgy él ott mint egy basa.
Alapvető civilizáltság, kulturáltság, és nem pedig a Nő feladata, hogy evés után elpakolom magam után a tányérokat, letakarítom az asztalt, a szemetet kidobom, a szennyes ruhát a szennyes tartóba dobom, a sornak pedig itt nincs vége. Ameddig a férfiak bunkó, primitív viselkedését természetesnek vesszük, addig semmi változás nem fog történni. Amíg Ők ezt a viselkedést nem érzik kínosnak, udvariatlannak, mert a környezetük nem jelez vissza, addig semmi változásra nem számíthatunk.
Katica
...
Írta: Katica, június 06, 2011
áhhh!!! mibe, hogy a vékulcsár írta??? az ő válaszaitól mindig kiakadok én is. annyira hímsoviniszta az a nő, hogy sírni van kedvem, amikor olvasom a levelezőrovatát.
henike
...
Írta: henike, június 06, 2011
vékulcsár! Talált, süllyedt! smilies/smiley.gifsmilies/smiley.gifsmilies/smiley.gif
cidre
...
Írta: cidre, június 06, 2011
Nagy lelkek találkozása... én is nyomban vékulcsárra tippeltem.
rd.8495
...
Írta: rd.8495, június 06, 2011
Kijaza vékulcsár ? smilies/grin.gif
henike
...
Írta: henike, június 06, 2011
Még egy történet: Nagyon szeretem a National Geographic műsorait. Egyszer a Különleges építmények egyik epizódjáról meséltem a páromnak, kb 3-4 éve történt. Ő kikerekedett szemekkel, nyitva maradt szájjal, meglepődve hallgatott. Gondoltam érdekes, amit mesélek, de ennyire meglepő? Kérdeztem őt miért néz rám ilyen csodálkozva? Erre a válasz: Hát, furcsa, hogy egy nőt ilyen dolgok érdekelnek. Általában főzőműsorokat, szappanoperákat néznek. Mondtam, hogy jobb ha barátkozik a gondolattal, én nem ilyen vagyok. smilies/smiley.gif De nem megdöbbentő, hogy tényleg így vélekednek sokan a nőkről. Pedig csak beszélgetni kellene, hogy jobban megismerjenek bennünket és végre szakítani az általánosítással.
rd.8495
...
Írta: rd.8495, június 06, 2011
Igen, és végre időt hagyni, hogy ne a rabszolgamunka jusson csak a nőknek osztályrészül.
Múlt hónapban a tavaszi Balaton partján sétáltunk, vasárnap délelőtt.
Voltak motorosok, modellhajósok, horgászok, szinte kivétel nélkül felnőtt férfiak csapatokban - szórakoztak szépen együtt - gondolom, a nők meg otthon főzték az ebédet.
Délután meg befeküdtek a Forma1 futam elé, míg az asszony elmosogatott.
A férfiaknak van egy csomó érdeklődési körük, és ezek közül csak egy szelet a nő - nem sokkal több, mint a többi hobbi.
De jó befektetés, hiszen egyúttal háztartási alkalmazott és a gyereket is megszüli-neveli.
Sajnos így nekik nincs szabadon választott érdeklődési körük, mert nem lehet, hisz hová is lennénk akkor...
De így meg még le is vannak sajnálva ezért.
henike
...
Írta: henike, június 06, 2011
rd, szívemből beszélsz! Teljesen jól felvázoltad a helyzetet. Tegnap hasonló jellegű dolog miatt vitáztam a párommal. Ha szólok neki, hogy a házimunka nem csak az én reszortom, megsértődik. Merthogy ő fényképeket dolgoz ki még délután, este stb. Tény, dolgozik, nem jár el, nem haverozik, nem iszik, hogy ilyen hülyeségeket hozzak fel.smilies/cheesy.gif Mondom ok, de én meg Makroökonómia tanulását hagyom félbe, hogy 2-3 órát vasaljam az ő ingeit. Utána szuper könnyű visszarázódni a tanulásba. Nem érzi a különbséget a két tevékenység között. Ő fejlődik szakmailag, miközben én hülyeséggel szúrom el az időmet. Pillanatnyilag ezen "dolgozom", hogy ne forduljon át ennyire durva irányba az életem. Főzni már nagyon keveset főzök. Nem vagyok hajlandó lemondani minden hobbimról. És ahogy írtad: még le vannak sajnálva ezért. De mi ne hagyjuk magunkat, ezt mondom.
henike
...
Írta: henike, június 06, 2011
V. Kulcsár Ildikó amúgy , a Nők Lapja főszerkesztője? Aszem.smilies/wink.gif
rd.8495
...
Írta: rd.8495, június 06, 2011
Vannak ingek, amiket nem kell vasalni...
Igaz, a menedzserek olyat nem hordanak, de gondolom, ők tudnak is személyzetet fizetni.
Én sosem vasalok. El is vagyok érte ítélve kellőképpen. De nem baj az, én kitartoksmilies/smiley.gif
orlando
...
Írta: orlando, június 06, 2011
Rd, nagyon köszönöm ezt: "A férfiaknak van egy csomó érdeklődési körük, és ezek közül csak egy szelet a nő - nem sokkal több, mint a többi hobbi." Annyira pontosan megfogalmaztad... azt hiszem sokat fogok még rajta gondolkodni.
henike
...
Írta: henike, június 06, 2011
Igen, és sajnos ezért van az, hogy nem vesznek minket igazán komolyan. Ezalatt azt értem, hogy nem tekintenek egyenrangú, felnőtt partnernek. Mert ha így lenne, akkor sok mindenen változtatnának Ők is. Ha valaki komoly szerepet tölt be az életemben, akkor annak adok a szavára, véleményére.
A "zasszony" , ja az ellátja a háztartást, neveli a gyereket. Mit is akarhatna, hiszen biztosítom a megélhetést. " Sajnos így gondolkodnak sokan.
henike
...
Írta: henike, június 07, 2011
Rd. Igen „Végre időt hagyni, hogy ne a rabszolgamunka jusson csak a nőknek osztályrészül.” Gondolatban ezt is hozzátettem, de nagyon jó hogy kiemelted. Sajnos az a tapasztalatom, hogy a férfiakban fel sem merül, nem is gondolnak arra, hogy vajon jut e szabadidő a nőnek, Hogy neki is szüksége van szabadidőre, hogy neki is vannak kedvtelései, hobbijai és szeretne kikapcsolódni. De sokszor tapasztaltam azt is, mindezt kínos hallgatás közepette, hogy az illető férfi érezte az igazságtalanságot, csak a saját önzősége tartotta vissza, hogy ne az én javamra alakítsa a helyzetet. Sok múlik a nőn, hogy mennyire harcolja ki magának ezeket a dolgokat, de persze tudom nagyon nehéz. Ha sehogy sem megy, akkor jobb lelépni.
Egy vita alkalmával a volt párom, amikor mondtam, hogy hétvégén szeretnék mással is foglalkozni, nem csak a házimunkával, benyögte kissé felháborodva: Miért???? Mivel akarsz foglalkozni? Mindezt halálosan komolyan! Soroltam neki: Kirándulás, biciklizés, színház, mozi. Stb. És erre természetesen nem reagált. Ebből is látszik ez az iszonyatosan berögzült felfogás, amivel a nőket beleerőszakolják a magánszférába. Az emberek, pedig tényleg komolyan gondolják, hogy egy nőnek valójában nincs is igénye, hogy elszakadjon az otthoni tevékenységektől, netán a családjától is olykor-olykor. Ezért is hangoztatom, mind a családban és a barátok közt is, ha olyan beszélgetésre kerül sor, hogy Vannak nők, Akik igénylik a társasági, kulturális életet, a baráti kapcsolatokat, még ha van férjünk, gyerekünk akkor is. Nem lehet az életet kizárólag egy síkon élni, elzárva, elszeparálva a világtól.
henike
...
Írta: henike, június 07, 2011
Amúgy én kötelezővé tenném, hogy a gyerek 1 éves korától a férfi maradjon otthon.
Katica
...
Írta: Katica, június 07, 2011
ilyenkor tényleg érzem, milyen szerencsés vagyok...
rd.8495
...
Írta: rd.8495, június 07, 2011
Ja, de a legrosszabb az, amikor az olyan nők oktatják ki az embert, akik azért imádnak vasalni, mert semmi igényük és elképzelésük nincs róla, hogy mit tehetnének esetleg HELYETTE - ezért nagyon fontos az a vasalás, ők ettől lesznek fontosak és megdicsőülve.
Meséli a barátnőm, hogy a tanáriban előadta, hogy vasárnap reggel vagy a tatabányai, vagy az ácsi, vagy a győri ócskapiacra mennek ki családostul böngészni, esetleg elmennek egy "matiné"-ra a Plázába...
És ekkor erős felhanggal beszólt egy idősebb kolléganő:
"És mikor főzöl?!?!" Kicsit megilletődött a nem várt, támadásszámba menő felütésen, aztán azt válaszolta : "Hát, főzni azt nem szoktam..."
Azt mondja, dermedt csend lett a tanáriban smilies/grin.gifsmilies/grin.gifsmilies/grin.gif
henike
...
Írta: henike, június 07, 2011
smilies/grin.gifsmilies/grin.gifsmilies/grin.gifsmilies/grin.gif Jaj de ismerős! Idősebb kolléganők. vááá. Szeretik nagyon kioktatni a fiatalabb nőket. Egyik volt munkatársnőm nyugdíjba ment, búcsúztattuk. Hajnal 1-ig sütött, nem kérte senki. Másnap az irodában hangoztatta, hogy a mai fiatal lányok nem képesek a kemény munkára és nem is főznek stb. Persze, valszínű majd össze esett a fáradságtól, de hát önmagát fényezni kellett feltétlenül. Másik kolléganő: ő hétvégén 6-kor kell, egy háziasszony nem engedheti meg, hogy tovább aludjon. Erre mondtam, hogy én az egész heti meló után hétvégén nem vagyok hajlandó fél 9-nél hamarabb felkelni. Nem tudott mit válaszolni rá... smilies/cheesy.gifsmilies/cheesy.gif
henike
...
Írta: henike, június 08, 2011
Szia rd. Itt vannak a vasalásmentes ingek. Elég drágák. A barátom teljesen ki van akadva ezen. smilies/cheesy.gifsmilies/cheesy.gif
http://nemvasalok.hu/?utm_source=MailingList&utm_medium=email&utm_campaign=Kék+kockás+ing
henike
...
Írta: henike, június 08, 2011
Amúgy fiatal kétgyermekes lány szájából is hallottam már a felháborodott kérdést másnak szegezve, hogy mivel akar foglalkozni, ha nem a háztartással, gyerekkel, hogyhogy nem akar családot, gyerekeket??
Nem igazán értem, hogy az ilyeneknek mi van a fejükben???????
Katica
...
Írta: Katica, június 09, 2011
ezt én is megkaptam többször. szegény kis takarítónéniktől, amikor még hatkor is benn vagyok az irodában. hogy én állandóan ott vagyok. mikor főzök, takarítok? mondom nem szoktam smilies/smiley.gif és mit adsz a párodnak enni? itt nagy szemeket meresztettem, mert nem értettem a kérdést. mondom, felnőtt ember, el tudja látni magát... smilies/smiley.gif))

aztán egyszer kaptam egy pocskondiázó levelet, melyben az állt, hogy "legalább hétvégén tegyél elé főtt ételt az asztalra!" körberöhögtem az illetőt, hogy nekem a hétvége ugyanúgy a pihenésről (a faszt, akkor is dolgozom, mint az állat, csak akkor ingyen, meg tanulok, meg igyekszem életben tartani a szociális kapcsolataimat) szól, mint neki. miért kéne rabszolgát játszanom helyette?

fiatal nők nem képesek a kemény munkára smilies/smiley.gif háháháháhá...

nagyon egyszerű, hogy mi van a fejükben: a kognitív disszonancia. egyik sem ismeri el magának, hogy baromira ki van zsákmányolva, és neki ebből semmi haszna nincs, tehát valahogy meg kell magyarázni, hogy amit ő tesz, az érték, még ha nem is ismeri el a környezete, másképp frusztrálódna. így tudja a társadalom rávenni az elnyomott nőket, hogy más nőket basztassanak azért, mert nem hajlandók azt a rabszolga életutat "választani", mint az elnyomott nők.
henike
...
Írta: henike, június 10, 2011
Ha valakinek ahhoz van kedve, hogy hajnal 1-ig süt, akkor tegye azt. De az ég szerelmére a mások állandó kritizálása, fikázása, ledegradálása, ha nem követi ezt a „vonalat” a primitívség jele. Biztos az ilyennek fáj, hogy dög fáradt, dolgozik, mint a hülye és igenis féltékeny, irigy, ha egy másik nőnek nem kell ezt csinálni. Ja bocs, akkor ne maradj azzal a férfival. Elég szánalmasnak tartom, ha egy nő úgy vélekedik, le kell rakni egy férfi elé az ételt. Pontosan: nem gyerek felnőtt ember, el tudja magát látni!!!

Az idősebb és a hímsovi nők, pedig nem tudják elviselni, ha más kitör vagy próbál kitörni ebből a cselédsorból. Ha mi is harcolunk azért, hogy élhessünk és élvezzük az életet. Mert jogunk van hozzá.

A FEJEKBEN VAN A PROBLÉMA. Az emberek gondolkodásban, értékrendben nem tudtak tovább lépni ezeken az ostoba, elavult szokásokon.
Angyalhaj
...
Írta: Angyalhaj, június 11, 2011
ő hétvégén 6-kor kell, egy háziasszony nem engedheti meg, hogy tovább aludjon.

én is hatkor kelek hétvégén, csak én azért, hogy tanuljak.
közbe azér belefér a főzés is.
a takarítás az már nem.
Angyalhaj
...
Írta: Angyalhaj, június 11, 2011
ja főzni magamnak főzök.

és az előbbi hsz-ben az első mondatot idéztem vkitől fentebbről csak nem látszik.
Rita
...
Írta: Rita, június 11, 2011
Most értem rá olvasni az itteni hozzászólásokat is.

"Vagy ne pakoljon el, előbb utóbb zavarni fogja a párját.”"
Még nem élünk együtt, de ha olyan tárggyal/jelenséggel smilies/cheesy.gif találkoztam a lakásban, ami túllépte számomra az elviselhetőség határát, az miatt ELSŐ ALKALOMMAL és AZONNAL szóltam. Jobb az ilyet időben, határozottan és balhémentesen tisztázni, mint az 500. széthagyott zokni után robbanni. Akkor a partner is joggal kérdezheti, hogy "ha eddig jó volt így, most hirtelen miért nem jó?" Persze (kölcsönösen) el kell fogadni egymás szokásait és nem cirkuszolni mindenért, de mindenkinek van egy határ, ahonnan zavarja a kosz/rendetlenség, és itt az alacsonyabb tűréshatárú ember szintjéhez kell alkalmazkodni.
A legtöbb nő dühösen összeszedi maga (most maradjunk a zokniknál), és szerintem ezzel kikövezik maguknak az utat a házirabszolgaságba. És a kapcsolat is romlik: ki tud tisztelni illetve vonzódva szeretni egy büdös zoknikat stéthagyó, igáénytelen, böfögő, stb. disznót?
Én össze nem szedek semmit más után, egyetértek Henikével, hogy egy felnőtt ember ne viselkedjen úgy, mint a egy gyerek, akit el kell látni.
Rita
...
Írta: Rita, június 11, 2011
"Voltak motorosok, modellhajósok, horgászok, szinte kivétel nélkül felnőtt férfiak csapatokban - szórakoztak szépen együtt - gondolom, a nők meg otthon főzték az ebédet.
Délután meg befeküdtek a Forma1 futam elé, míg az asszony elmosogatott.
A férfiaknak van egy csomó érdeklődési körük, (...) Sajnos így nekik nincs szabadon választott érdeklődési körük, mert nem lehet, hisz hová is lennénk akkor... "


Ez mindig feltűnik nekem is, ha átlagos, családos nőkkel beszélgetek. Nekik semmi hobbijuk, semmi szabadidős tevékenységük, a pasi meg persze kocsmába jár, együttesben játszik, sportol, kórusban énekel, stb. (tetszés szerint behelyettesíthető)
Mondjuk azért az is hozzá tartozik, hogy ezek a nők ezt miért hagyják, miért nem fogják magukat és kezdenek el ők is járni valahova?
Felforr az agyvizem, ha ilyen hétköznapi elnyomásról hallok, rúgnám az ilyet seggbe... (mármint a pasit, akinek az természetes, hogy a "zasszony" ebédet főz, míg ő hobbizik - és utána is ő csak böfög és feláll, majd leül tv-t nézni, míg a zasszony mosogat)
Rita
...
Írta: Rita, június 11, 2011
ÁÁÁÁ fel nem fogom, hogy van az ilyennek barátnője, meg felesége....
Rita
...
Írta: Rita, június 11, 2011
"a férfiakban fel sem merül, nem is gondolnak arra, hogy vajon jut e szabadidő a nőnek, Hogy neki is szüksége van szabadidőre, hogy neki is vannak kedvtelései, hobbijai és szeretne kikapcsolódni."

Mármint ezekben az elnyomó viselkedésű férfiakban.
Egyébként ez részben azért is van, mert sok nő úgy tesz, mintha nem is lenne szüksége ezekre a dolgokra. Egy ismerősöm anyukája azzal jön állandóan, hogy ő 20 éve nem volt moziban - most ez miért jó? Sehova nem megy a családjával, hiába hívják (a férj is). Másik ismerősöm anyukája naponta 5-6-szor kényszeresen felporszívózik, és nem sajnálja emiatt 6, 7 órakor felébreszteni a családot. Ezek az esetek bújtatott dacot/bosszút tükröznek? "Oké, én vagyok a házicseléd, de akkor az idegeitekre is fogok vele menni" ???
Rita
...
Írta: Rita, június 11, 2011
Áh, a konzervatív kolléganők/kollégák építő jellegű társaságát ne is mondjátok... Most egy olyan korszakomat élem, hogy kezd a faxom kilenni azzal, hogy itthon dolgozom, de elég csak felidézni, milyen szar volt ilyen lehúzó társaságokban lenni, ahonnan kinéztek, ha én holtidőben előre dolgoztam, vagy ha nem volt mit, tanultam, olvastam, és nem bájologtam meg nem pletykáltam... Pláne nem arról, hogy mit főztem, meg hogy nem mosogatott el a fasz férjem, amikor 40 fokos lázam volt.
Ha ezek így eszembe jutnak, mindjárt könnyebb kibírni, hogy folyton csak itthon vagyok.
Bubu75
...
Írta: Bubu75, június 11, 2011
Sziasztok!
Nekem nagyon sok hobbim van!smilies/smiley.gif Úszás, bicaj, siklóernyő, hastánc, kosárlabda. Persze e melett még megsétáltatom a kutyát, meg hát takarítani is szoktam (vasalni soha, főzni, meg alkalmanként). Mikor megkérdezik, hogy hogy marad ilyen sok dologra időm, akkor mondom, hogy egyszerűen: nem nézek tévét. Állítólag az átlag magyar ember naponta 3 órát tévézik. 3 óra nagyon sok idő! Annyi idő alatt én letekerek 55 km-tsmilies/smiley.gif.Utána jönnek azzal, hogy de legalább a híreket csak meg nézed, mert hát képben kell lenni. Képben? Hogy éppen mikor kit raboltak ki, ki halt meg, és milyen repülőgép zuhant le? Mikor egyszer megnéztem, mondtam is, hogy most már értem miért depressziós keresztanyám.
A sportosságom először vonzó a férfiaknak, aztán mikor rájönnek, hogy tényleg csinálom (majd minden nap), akkor hát ők ezt nem hitték, hogy ilyen gyakran megyek, menjek már kevesebbszer. Mire válaszoltam, hogy én előre mondtam, hogy sportolok. Ha valaki két hetente-havonta egyszer elmegy úszni, az -számomra- talán hobbi, de nem sport. Sportolás azt jelenti, hogy hetente többször végzi az illető az adott tevékenységet.

Egy volt barátommal esett meg a dolog: én szépen megfőztem, megkajáltunk. A srác meg ott hagyott mindent az asztalon. Én mondtam, hogy talán el kéne mosogatni. Mire azt válaszolta, hogy ő nem szokott mosogatni, de annyit megtesz, hogy beáztatja az edényt, hogy ne száradjon bele(!). Erre azt válaszoltam, hogy mégis mit gondol magától lesz tiszta a tányér és magától mászik be a szekrénybe? Utána mindig elpakolt...
Amikor férjhez mentem, esküvő után mondtam a férjemnek: "hogy a feleséged lehet hogy vagyok, de a cseléded nem". (többen megkérdezték, miért nem esküvő előtt mondtam) És ilyen jellegű problémáink valóban nem voltak, nem ezért váltam el.
Rita
...
Írta: Rita, június 12, 2011
Nekem is az lett volna az első reakcióm, hogy az alapelveket második, harmadik randin kell tisztázni, nem esküvő után! (De örülök, hogy ebből nem lett baj.)
A sportolással kapcsolatban igazad van. És mindenkinek lehet valami tevékenység, ami ugyanilyen fontos.

De az átlag magyar nők idejét úgy gondolom, nem a tévé veszi el.

Az oké, hogy Te ilyen szépen megoldod és mindenre van időd - de egy embert látsz el, meg egy kutyát. smilies/smiley.gif

Az együttélésnek KÖNNYEBBnek kellene lennie az egyedüllétnél (józan ésszel pl. azt lehetne gondolni, hogy a házimunka két felé osztva kevesebb, hamarabb megvan) - de a legtöbb magyar nő számára, úgy látom, inkább nehezebb! És akkor még lenézik azokat, akik ódzkodnak az együttéléstől. És a Femina féle oldalakon úgy van beállítva, hogy ennek ellenére is mindez inkább a nő célja, a pasit meg be kell cserkészni, mint valami állatfajt.
Bubu75
...
Írta: Bubu75, június 12, 2011
A cseléded vagyok, vagy nem a cseléded ez számomra nem lehet alapelvsmilies/smiley.gif Akinek az, háát már régen rossz....
Egyébként két embert látok el. Anyukám mozgássérült. Ja és van egy macska is (de őt nem kell vinni sétálni)smilies/smiley.gif
Egyet már régen megtanultam: az embernek arra van ideje, amire akarja hogy legyen. Ha csak főz, moss, takarít, akkor Ő, csak ezt akarja csinálni. És ha a pasit így ellátja a nő (anya, vagy barátnő) akkor neki ez kényelmesebb. Nekünk kell őket másra szoktatni.
Rita
...
Írta: Rita, június 12, 2011
A mozgássérült hozzátartozó, gyerek, kutya stb. nem tudják ellátni saját magukat - de egy egészséges felnőtt férfi igen.
Bubu75
...
Írta: Bubu75, június 12, 2011
Egy barátnőm barátja -most már férje- mondta, hogy ne vasaljál ki rám. Nem vagyok béna, megtudom magamnak csinálni ami kell!
Ilyen is van szerencsére!
Tannhauser
...
Írta: Tannhauser, június 12, 2011
Heh, én férfi létemre nagyon szeretek főzni. Le is lettem buzizva párszor de nem zavar különösképpen.smilies/grin.gif
Angyalhaj
...
Írta: Angyalhaj, június 12, 2011
Rita írta:
a férfiakban fel sem merül, nem is gondolnak arra, hogy vajon jut e szabadidő a nőnek, Hogy neki is szüksége van szabadidőre, hogy neki is vannak kedvtelései, hobbijai és szeretne kikapcsolódni."

Mármint ezekben az elnyomó viselkedésű férfiakban.
Egyébként ez részben azért is van, mert sok nő úgy tesz, mintha nem is lenne szüksége ezekre a dolgokra.

Jaj Rita, csak merj saját magaddal foglakozni, merj eljárni aerobikra ugyanúgy, mint régen, legyenek meg a szent kis programjaid és azonnal bent leszel az "ez a nő játszmázik" skatulyában. Ezt én is frankón megkaptam. Mert hát ugye a hímsovinizmusban kondicionált nőnek, ha pasija lesz, azonnal elveszejtődik a józan esze, és a férfi lesz a naprendszer középpontja. Meg a férfiak is tudják ám, hogy a nők játszmáznak. Bemész egy könyvesboltba, és egy falnyi polcon azt látod, hogy milyen játszmákkal kell pasit fogni /megtartani/elvetetni magunkat.
Tehát hímsovi uraság rádsüti a játszmázást, még ha nem is játszmázol, csak felvilágosult nő vagy. Oszt szevasz.
Bubu75
...
Írta: Bubu75, június 12, 2011
Egyszer beszélgettem egy barátnőmmel, azt mondta, hogy nincs olyan hobbija amiről nem tudna lemondani, ha egy pasi azt kívánná. Én meg azt válaszoltam, hogy nekem nincs olyan hobbim amiről le tudnék mondani, ha egy pasi úgy kívánnásmilies/smiley.gif(Nyilván ha betegség, vagy valami tragédia történik, az más kérdés)
Rita
...
Írta: Rita, június 13, 2011
Játszma? Hallottam a könyvről, de nem tudom, pontosan mit értesz ez alatt. Miért lenne játszma, ha egy nőt más is érdekel a kapcsolatán kívül? Már nem azért, de az olyan nőket előbb-utóbb meg is unják, és lábtörlőnek használják, akiket tényleg csak a takarítás meg a főzés érdekel. (És persze oda lyukadunk ki, hogy a nő sehogy se jó, mert a bizonyos fajta férfiak a szolid házitündérkét femme fatale-lal, a "túl bonyolult", szabad nőt meg önalárendelő kis szolid csajszival csalják meg.)
A hobbikat stb. illetően Bubuval teljesen egyetértek. Korábbi kapcsolataimban ebből is akadt gond, a jelenlegiben nem. Régen rossz, ha a pár tagjai meg akarják szabni a másiknak (ilyen fontos dolgokban), hogy mit csináljon...
Angyalhaj
...
Írta: Angyalhaj, június 13, 2011
A nők többségét nem érdekli semmi más a kapcsolatán kívül. Akinek nem inge, ne vegye magára, de ez így van.
A játszmás könyvek arról szólnak, hogy hogyan kreálj magadnak mindenféle elfoglaltságot (olyat is ami eddig eszedbe se jutott volna), csak hogy elérhetetlennek tűnj, mert a férfinak az kell amit nem szerezhet meg. Tkp. a nő egész élete a férfi körül forog, hogyan vetesse magát feleségül, mindezt úgy, hogy látszólag nem érdeklődik a férfi iránt.
Ezt kapd ki !

Igen a vége úgyis az h a nő sehogy se jó. Ha szabad lélek, ha lábtörlő, sehogy se jó. De azért mégiscsak a lábtörlőre szavaznának a férfiak.
Bubu75
...
Írta: Bubu75, június 13, 2011
Játszmázás? Nem vagyok pszichológus, de próbálom leírni hétköznapi nyelven is először. Pl ha valaki azt mondja milyen szépen süt a nap, de közben arra gondolt, hogy már hányszor megígérted nekem hogy ha szép idő lesz akkor elviszel a Dunakanyarba. Valamivel tudományosabban: mindenkinek van egy gyermeki, egy felnőtt, és egy szülői énje. Ezek közül az egyik kérdezz, vagy válaszol a másik személy valamelyik énjétől. Ezeket hívják tranzakciónak. Az emberi érintkezések mindegyik voltát le lehet írni ezzel, attól függően, hogy melyik én kérdezett, melyik válaszolt, és hogy gondolati síkon melyik én kérdezett, és válaszolt. Játszma attól lesz, hogy mást kérdeznek, mint ami gondolati síkon megy. A gondolati sík nem mindig tudatos, sőt...! A játszma rejtett tranzakciók sorozatából áll, ismétlődő jelleggel és jól meghatározott pszichológiai nyereséget nyújt. Pl: "igen, de" nevezetű játszma. Egy illető feltesz egy kérdést. A többiek nagyon segítő készek, és elkezdik felvázolni, hogy milyen megoldások vannak. A kérdés feltevő mindegyik megoldásra úgy reagál, hogy hát igen, de ezért, meg ezért még sem jó. ÉS mi lesz benne a nyereség: a kérdező számára az: "hogy lám itt van ennyi okos ember, és senki nem tudta megoldani a problémám, akkor nem csoda ha én sem tudom" Tehát önigazolásra használta fel.
Angyalhaj
...
Írta: Angyalhaj, június 13, 2011
Nem Bubu, én nem erről a dologról beszélek, bár igen, játszmázásnak hívom. A lényege az, hogy a játszmázó nők TUDATOSAN nem mutatják ki, mennyire odavannak a ffiért. Közben meg majd' elepednek a kapcsolatért, a férfiért, de magukra erőltetnek egy bizonyos viselkedésmódot, távolságtartást, mert azt hiszik, hogy azzal meg tudják fogni a férfit.
Érdekes amiről Te írsz, Eric Berne, ugye?
A nő játszmázik, ha éppen szeretné felhívni a pasit, de nem hívja, mert akkor kiderül a férfi számára, hogy a nő mennyire oda van érte.
VISZONT: amit fontosnak tartok, hogy a játszmázó nőket sem lehet nagyon hibáztatni, az elcseszett rendszer kitermelte őket. A férfiak egyre inkább nem bírják a kötöttségeket, a nők egy része pedig a játszmázással próbál elérni vmit. A végeredményt meg inkább hagyjuk.
Angyalhaj
...
Írta: Angyalhaj, június 13, 2011
Ezek most lehet, hogy nagyon elborult gondolatok, de menjetek be egy könyvesboltba és csekkoljátok le, igenis ez van a könyvekben.
orlando
...
Írta: orlando, június 13, 2011
Tannhauser: smilies/smiley.gif sose értettem, miért buzizzák azokat a férfiakat, akik tudnak/szeretnek főzni, vagy egyszerűen csak kiveszik a részüket a házimunkából. (eleve a "buzis" = "nőies"/"feminin" dologtól agybajt kapok.)
az apám is főz, a mai napig, méghozzá nagyon jól. én főzni tudok és szeretek (amikor időm engedi), a barátom jobban süt, mint én... precízebb, stb.
egy hónapja voltunk együtt, mikor a szülinapomra sütött nekem egy klassz tortát - épp kórházban voltam, ott piknikeztünk a kertben. smilies/smiley.gif elképesztően jól esett.
Rita
...
Írta: Rita, június 13, 2011
Nagyon egyszerű. Azért buzizzák le, mert irigyek rájuk, ugyanis nyilvánvaló, hogy a házimunkából részt vállaló, főzni tudó, macskákat szerető smilies/smiley.gif, érzelmeit kifejezni képes, higiéniára igényes, stb. stb. és egyéb, állítólag - ez szerintem is baromság! - "feminin" "buzis" tulajdonságokkal felruházott férfiakat a nők (többségben) jobban szeretik, és vonzóbbnak, FÉRFIASABBNAK tartják.

Fotelben böfögő, izzadtságszagú, zoknit-gatyát széthagyó macsókámmal meg nemigen dug esténként a nyúzott felesége, ami nem is csoda, miért is kívánná meg? És akkor macsókám ahelyett, hogy elgondolkozna a saját viselkedésén, igyekszik nevetségessé tenni a párját tisztelő és a sztereotípiáktól elszakadni képes férfit. Ezért buzizza le.

Ennyi.
rd.8495
...
Írta: rd.8495, június 13, 2011
Hát, igen.
Gyerekek, ez rengetegfélekép IGAZ _

Nagyon tetszett ez a TELITALÁLAT, mely bár nem túl biztató, sajnos olyannyira tökéletesen igaz, hogy érdemes pontosan idézni,azaz szóról szóra :

"A nők többségét nem érdekli semmi más a kapcsolatán kívül. Akinek nem inge, ne vegye magára, de ez így van.
A játszmás könyvek arról szólnak, hogy hogyan kreálj magadnak mindenféle elfoglaltságot (olyat is ami eddig eszedbe se jutott volna), csak hogy elérhetetlennek tűnj, mert a férfinak az kell amit nem szerezhet meg. Tkp. a nő egész élete a férfi körül forog, hogyan vetesse magát feleségül, mindezt úgy, hogy látszólag nem érdeklődik a férfi iránt.
Ezt kapd ki !

Igen a vége úgyis az h a nő sehogy se jó. Ha szabad lélek, ha lábtörlő, sehogy se jó. De azért mégiscsak a lábtörlőre szavaznának a férfiak


Szóval én is ezt látom. Akár az én 25 évvel ezelőtti kapcsolatát nézem, akár a mostani, lányaimét...
Tehát ennyiben jottányit sem fejlődtünk, max. az én perspektívám szélesedett... utólag.


Másrészt Rita utolsó hsz-ét tartom nagyon igaznak és újra leírandónak - azzal a hozzáfűzéssel, hogy sajnos az ilyen macsók férfi-öntudatát seregnyi nőnemű is erősíti, ugyanakkor mindössze egy szűk kisebbség nyírbálja:
Fotelben böfögő, izzadtságszagú, zoknit-gatyát széthagyó macsókámmal meg nemigen dug esténként a nyúzott felesége, ami nem is csoda, miért is kívánná meg? És akkor macsókám ahelyett, hogy elgondolkozna a saját viselkedésén, igyekszik nevetségessé tenni a párját tisztelő és a sztereotípiáktól elszakadni képes férfit. Ezért buzizza le. Ennyi.

Rita
...
Írta: Rita, június 13, 2011
Hát én csak ámulok és bámulok ezen a "játszma"-elméleten. Milyen könyvek ezek? (szerző, cím???) És kik azok a nők, akik olvassák? Még különösebben feministának se kell lenni, hogy valaki azt mondja, ez baromság...
Nem tudom, az gáz-e, hogy ha nekem valami nem tetszik, vagy valamit szeretnék, egyenesen megmondom smilies/cheesy.gif és a ragaszkodásomat sem gond kimutatni. Majd jönnek a játszmások, és kioktatnak, hogy ezt nem így kell csinálni? Az hagyján, hogy első randikon az emberek kicsit rájátszanak erre-arra, de egy tartós kapcsolatban állandóan trükközni, taktikázni az őszinteség helyett baromi fárasztó és magányos dolog lehet...
Bubu75
...
Írta: Bubu75, június 13, 2011
Angyalhaj! Igen Eric Berne könyvéről van szó. De amit leírtál -szerintem- az is játszma. Rengeteg féle játszma van. Nagyon izgalmas dolog. Kicsit irigylem is a pszichológusokat, hogy ők pillanatok alatt -jó esetben- átlátják őket. Szerintem szinte mindenki játszmázik, a férfiak is. A gond akkor kezdődik, ha ezt a párkapcsolatba is beviszik. Egy típikus férfi játszma: "a minden nő, csak a pénzre hajt". Persze előtte fennhangon hirdeti, hogy milyen kocsija van, és -csodák csodája- valóban fel is bukkan az a nő akinek tényleg csak a pénze kell. Akivel elszórakozik ugyan, de egész biztos nem veszi el feleségül. Az ilyen férfinak egyszerűen kapcsolat fóbiája van, és úgy irányítja az életét, hogy nehogy véletlenül bele fusson egy normális nőbe. (ez csak az én véleményem, nem tudom mit mondana erre egy képzett pszichológus)
Admin Bogi - Vasszűz
...
Írta: Vasszűz, június 14, 2011
Rita, az ember rengeteget játszmázik élete során. Ezek javarészt tanult dolgok.
Létezik magyar könyv is, F. Várkonyi Zsuzsától a "Már százszor megmondtam", ez leginkább a gyerek-felnőtt kapcsolatban lejátszódó játszmákról szól. Szerintem közérthetőbb, olvasmányosabb, mint a Berne-könyv.
Katica
...
Írta: Katica, június 14, 2011
én életem legjobb pizzáját hajnali kettőkor csináltam, mert annyira ki voltam borulva. nem bírtam aludni, úgyhogy felkeltem, és nekiláttam pizzát sütni. azóta se sikerült azt a tésztát újracsinálnom. valószínűleg a dühöm fújta fel olyan levegősre. szerencse, hogy akkor nem volt a közelemben senki, mert azt valószínűleg megcsapkodtam volna a sodrófával.

eric berne emberi játszmák c. könyvét nem igazán tudom hová tenni. én rosszul vagyok attól, hogy a nőket folyamatosan lejátszmázzák, bármit is tesznek. ha elmondja a véleményét, játszmázik. ha nem, játszmázik. ha így csinál, játszmázik. stb. egyébént a bezzeganyán szövetszöcske (férfi) emlegeti mindig a játszmázást, főleg anyós-meny, férj-feleség viszonylatban. a szomorú csak az, hogy a játszmázást mindig olyan helyzetekben süti rá a panaszkodó félre, amikor az egy nyilvánvaló hatalmi egyenlőtlenségből fakadó bántalmazó szituációt ír le (hát nem mondod édes kincsem, hogy anyáék egyedül hagytak, nélküled mentek el nyaralni? te szegééény...), amiért minimum vascső, vagy szívlapát járna, de mindegy. a nő játszmázik, mert nem fogja be a pofáját, vagy nem engedelmeskedik vakon. szóval szerintem ez a játszmázás nagyobb kárt okozott, mint hasznot hajtott.
Rita
...
Írta: Rita, június 14, 2011
Katica! Olyan jól megfogalmaztad, hogy miért nem tetszik nekem ez a játszma-elmélet! Úgy idegesített eddig, hogy nem tudtam rendesen körülírni az ellenérzésemet, és Te rátapintottál a lényegre!
orlando
...
Írta: orlando, június 14, 2011
"én életem legjobb pizzáját hajnali kettőkor csináltam, mert annyira ki voltam borulva. (...) valószínűleg a dühöm fújta fel olyan levegősre."
Katica, akkor neked olyan képességeid vannak, mint Titának... smilies/smiley.gif
Ez egy nagyon-nagyon jó könyv, ajánlom, és a film is klassz lett:
http://www.libri.hu/konyv/szeress-mexikoban.html
http://www.port.hu/pls/fi/film...&i_where=2

Ne riasszon el senkit a szappanoperás cím, meg a buta recenziók, tényleg érdemes elolvasni/megnézni.
rd.8495
...
Írta: rd.8495, június 14, 2011
Bubu75
...
Írta: Bubu75, június 14, 2011
Jó cikk! Mind végig azt hittem, hogy a pszichológus férfi...

Nem csak a nők játszmáznak, a férfiak is. ÉS nem csak a párkapcsolatban, de a munkában, vagy épp szülő-gyermek kapcsolatban is -ahogy már említették-. Olyan nincs, hogy csak a nő játszmázik a férfival. Ugyanis a játszma mindig több szereplős! Tehát ha a nő játszmázik a férfival, akkor a férfi is a nővel. De olyan lehet, hogy valaki elkezdene játszmázni, de a másik "veszi az adást", és nem megy bele, a játszma elakadt.
Katica
...
Írta: Katica, június 15, 2011
jajj, azt olvastam (amíg le nem nyúlták tőlem a könyvet) meg láttam a filmet is! király volt. jó lenne újra olvasni, mert tudom, hogy már akkor sem tetszett jó néhány dolog (hogy a tesót bevágták a kupiba, és ott "megszámolhatatlan" férfi ment át rajta, mire csillapították öle éhségét - na itt konkrétan meg tudtam volna verni az írót)

meg hogy a lúzer csávó inkább elvette a tita nővérét, ahelyett, hogy megvárták volna, míg az öreglány a másvilágra költözik...

szóval elég rendesen hímsoviniszta könyv volt.

áh, nem hiszem, hogy nekem olyan képességeim lennének, mint titának. ez valószínűleg annak köszönhető, hogy hagytam a tésztát állni 12 órát. merthogy csak másnap délután lett megsütve.
Rita
...
Írta: Rita, június 15, 2011
Szerettem azt a könyvet, meg a filmet is. (De inkább a k9nyvet.)
Borzasztó szarul van a cím fordítva - mint valami 200 ft-ios ponyvarománc, pedig nem az.
A szerző egy nő, és nem hímsovi tudtommal.
Be akarta mutatni a tradíciókat , meg hogy Tita hogy boldogul köztük. És egy csomó elemet groteszk iróniaként érdemes benne felfogni.

Szóljon hozzá Ön is!
Kérjük, hogy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni. Ha még nincs fiókja, akkor regisztráljon!

busy